A földgázról



A földgázról

1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK:

Összetételét illetően a földgáz alapvetően metángáz (CH4), amely 86-87 %-ban alkotórésze a gáznak. További nagyobb szénatom számú éghető összetevők (etán, propán stb.) néhány százaléknyi arányt képviselnek. Ezen túl vannak még nem éghető gáz halmazállapotú összetevők, mint a széndioxid (CO2) és a nitrogén (N2), amelyek a maradék 5-6% részarányt teszik ki.

Éghető összetevők:

Metán (CH4):                                86-87 %

Etán    (C2H6):                                6- 7 %

Propán (C3H8):                                   1 %

Nem éghető összetevők:

Széndioxid (CO2)                           4 - 5 %

Nitrogén (N2):                          1,5 - 2,5 %

A földgáz relatív sűrűsége 0,64, ami azt jelenti, hogy könnyebb a levegőnél. Ez azonban csak a 15 [0C] hőmérsékleten igaz. Az ennél melegebb (nyári) környezetben ez a különbség rohamosan csökken, ami azt jelenti, hogy – csak elméletileg fejtegetve – 100 [0C] hőmérsékletű levegőnek és 15 [0C] hőmérsékletű gáznak azonos a sűrűsége. Ebből következik, hogy meleg időben egy gázömlés, vagy gázszivárgás során a környezetbe kerülő gáz nehezebben száll fel, és hagyja el a munkateret gáz alatti munkavégzés vagy gázömlés esetén.

A földgáz nyílt téri lobbanáspontja 650-750 [0C]. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb hőmérsékleten gyullad meg, mint egy égő cigarettavég, amely kb. 850-900 [0C] hőmérsékletű.

A földgáz levegővel alkotott zárt téri robbanási koncentrációja 5-15 % között van. Alsó robbanási határérték (ARH) 5 %, míg a felső robbanási határérték 15 %. A gondot az jelenti, hogy a gáz által elfoglalt térrésznek a koncentrációja pontról pontra változhat, és így – akár műszerrel is mérve – mindig csak a mérési pontra vonatkozó koncentráció értéke jut tudomásunkra. Az alsó robbanási határ koncentráció (ARH) 20 %-át meghaladó koncentrációjú munkatérben munka nem végezhető, ott személy nem tartózkodhat. A lakosság által használt gáz szagosított, ami megkönnyíti jelenlétének észlelését.

2. A FÖLDGÁZ ELÉGETÉSE:

Következtetés:

A levegő kb. 1/5 része (vagyis kb. 20 %-a) oxigén, és minden metán molekula elégetése két molekula oxigént igényel, így minden térfogat egységnyi metán elégetéshez 2 : 1/5 = 10 térfogat egységnyi levegő szükséges.

Következésképpen minden 1 [m3] gáz elégetéséhez 10 [m3] levegő szükséges.

A gáz tökéletes elégetésének egyik legfontosabb feltétele az, hogy elegendő levegő álljon rendelkezésre.

Kísérjük figyelemmel a 1. sz. ábrán, hogy milyen akadályai lehetnek a gázfogyasztó készülék levegőellátásának:

-       ablakok, ajtók réseinek szigetelése, vagy fokozott légzárású nyílászárók alkalmazása,

-       nem megfelelő méretű és/vagy magasságú kémény (amelyben nincs megfelelő légáramlás).

 
 
 
1. sz. ábra
Egy lakóház gázfogyasztó készülékeinek égési és szellőző levegő ellátása

Az égéstermék elvezetése éppen olyan fontos, mint az égéshez szükséges levegő biztosítása.
Kísérjük figyelemmel egy átfolyó rendszerű vízmelegítőn (2. sz. ábra) azokat a körülményeket és szerkezeti elemeket, amelyek gátolhatják az égéstermék – készüléken és kéményen keresztüli - szabadba áramlását:
-   konyhai szagelszívó működtetése (1. sz. ábra),
-  a kémény eldugulása vagy nem megfelelő mérete, illetve magassága, vagy a füstjáratok hő visszanyerésre történő átalakítása (2. sz. ábra) 

2. sz. ábra
Fogyasztói ötletek a hő minél nagyobb kihasználására az égéstermék elvezetés rovására
 
 
 
3. sz. ábra
Elszennyeződött kazán hőcserélő

 
A földgáz lángjának hőmérséklete kb. 1400 [0C]. Különösen levegő-hiányos égés esetén világító lánggal ég, aminek nagy a sugárzó hőhatása (4. sz. ábra).

4. sz. ábra
Gáztűz – léghiányos - világító lánggal. Oltása „ABC” poroltóval.
(Oltáskor a lángot és nem a kibocsátó forrást kell megcélozni!)
 

 3. GÁZSZIVÁRGÁSSAL, GÁZÖMLÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK:

Utcai, vagy épületen kívüli gázszivárgás lehetséges útjai a lakótér felé e:
-        az épületek legalsó szintje alatt feltöltött laza, ám szilárd réteg van, ami gázáteresztő,
-        az épületet megközelítő gázvezeték korábbi visszatöltött munkaárka lazább szerkezetű, mint a környező - meg ne bontott - talajszerkezet, tehát ez is képes akár nagyobb távolságokról is a ház mellé vezetni a szivárgó gázt,
-        az épületben a kéményhuzat miatt mindig van egy kisebb mértékű depresszió, ami a ház alapja alá szivárgott gázt a lakótérbe képes vezetni.

A gázszivárgások megnyilvánulása és az azokkal kapcsolatos tennivalók
 
Gázszivárgás külső térben:
  • útalap kavics rétege,
  • salak illetve kavics feltöltése gázáteresztő,
  •  üreges műtárgyak (csatorna, kábel csövek)
  •  visszatöltött munkaárkok lazább szerkezete,
  • salakos, vagy laza szerkezetű utak, sportpályák.

Gázszivárgás belső térben:
 
  • gázmérőnél, gázmérő előtti csapnál,
  • gázfogyasztó készülék csapjánál, vagy bekötéséhez tartozó szerelvényezésnél,
  • gáztűzhely tönkrement égésbiztosítója esetén - fakanállal kitámasztott tűzhely csap,
  • szennyezett tűzhelyégőnél,
  • flexibilis készülék csatlakozó cső repedésénél,
  •  valamelyik hollandi anyás csőkötésnél.

Modellezve egy beltéri gázszivárgás-gázömlés szituációját, kísérletképpen bemutatunk egy belsőtéri gázszivárgás során, a mennyezet alá (részben átszellőztethető térrész) szorult gáz égését. A kísérletet 50 liter gázzal végeztük el (5. sz. ábra).

5. sz. ábra
A mennyezet alá szorult gáz égésének modellezése
 

4. TANÁCSOK A FŰTÉSI SZEZONRA:

A fűtőkészülékek üzembe helyezése előtt, a készülékek jó műszaki állapotának és megfelelő hatásfokának biztosítása, illetve a biztonságos üzemeltetés érdekében, javasoljuk elvégeztetni a fogyasztói készülékek műszaki felülvizsgálatát, tisztítását és beállítását.

A próbafűtés során az alábbiak meghibásodásra utalnak: csöpögések; a bekapcsolt radiátorok nem melegednek; a kazán körül fojtott gázszagot éreznek; a láng a kazánburkolat széle felé ég vagy laposan imbolyog. Ezekben az esetekben, kapcsolják ki a kazánt, és kérjék szakember segítségét.

Konvektoros fűtés esetén szakember segítsége szükséges a gázégő kitisztításához, karbantartásához. Ha az elektromos gyújtókészülék a harmadik szikráztatásra sem gyújtja be a gyújtólángot, zárja el a készülék csapját, és forduljanak szerelőhöz.

Amennyiben hosszabb távon nem tartózkodik otthon, célszerű a gázkészüléken vagy a működését szabályozó termosztáton olyan hőmérséklet beállítása, amely a helyiség(ek) bizonyos mértékű hőmérséklet fenntartását szolgálják. Ez gyakorlatilag kb. 8-10°C, amennyiben a "hosszabb táv", napokat esetleg hónapokat jelent. Ha azonban csak napközben nem tartózkodunk otthon, célszerű magasabb hőmérsékletű értéket választani.

Fűtési szezonban használjunk párologtatót. A magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek érezzük, így a helyiség hőmérsékletét akár 1-2°C-kal alacsonyabban is tarthatjuk.

5. KÉMÉNYEK ÉS EGYÉB ÉGÉSTERMÉKET ELVEZETŐ BERENDEZÉSEK TISZTÍTÁSÁNAK ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE:

A fűtés és használati melegvíz előállítása céljából elégetett földgáz során keletkezett égésterméket az égéstermék elvezető berendezés, általában a kémény vezeti el.

A fenti célt szolgáló gázkészülékek egy részét egy füstcső, az úgynevezett összekötő elem köti össze a kéménnyel. A több darabból álló, gondosan összeillesztett füstcsöveket hosszú használatra tervezték, de ez nem jelenti azt, hogy örökéletűek lennének.

  • Idővel a kémények belső fala beszennyeződik, idegen tárgyak kerülhetnek bele, így előbb-utóbb fennállhat az eltömődés veszélye. A kéményjáratok eltömődése estén az égésterméknek nincs hova távoznia, és ezért visszaáramlik a lakás belsejébe.

  • Már a legkisebb elhasználódásra utaló jel esetén is a füstcsövek felülvizsgáltatását javasoljuk. A füstcső, illetve a kémények kialakítását, felszerelését és azok karbantartását minden esetben bízzuk szakemberre.

  • Az éves rendszerességgel elvégzett kéménysepréssel – mely évente egy alkalommal kötelező is –, csökkenthető az eltömődés veszélye. Káresemény esetén a legtöbb biztosító kéri a kéményseprésről kiállított igazolás bemutatását, ezért ne mulasszák el a szakembertől e dokumentumot elkérni.

6. TEENDŐK GÁZSZAG VAGY GÁZÖMLÉS ESETÉRE:

Közterületen, szabadban:

  •  A gázszolgáltató helyszínre érkezéséig maradjunk biztonságos távolságban a veszélyes tértől, és biztosítsuk a helyszínt.

 Magánterületen épületben:

  • Dohányzás, nyílt láng, elektromos berendezések kapcsolók használata tilos!
  • Amennyiben a helyiségben található a fogyasztói főelzáró szerelvény, azt zárjuk el, majd azonnal szellőztessünk!
  • Amennyiben nem az adott helyiségben található a fogyasztói főelzáró, akkor a szellőztetéssel kezdjük, majd zárjuk el a főcsapot!
  • Zárt helyiségben, pincében tartózkodás esetén figyelnünk kell arra, hogy a gáz a levegőnél jóval könnyebb így elég hamar felemelkedik a talajszinttől, megtölti a helyiséget.

 NE TARÓZKODJUNK GÁZZAL TELT VESZÉLYES TÉRBEN!

A gázömlést vagy üzemzavart be kell jelenteni a gázszolgáltatónak az ingyenesen hívható hibabejelentő számon
(06-80/820-141)
megadva személyes adatainkat, a pontos helyszínt és a környezetet, valamint az általunk tapasztaltakat.
 

 SZELLŐZTETNI, SZELLŐZTETNI ÉS SZELLŐZTETNI!


7.   ÜZEMZAVAR ELHÁRÍTÁS, KÉSZENLÉTI SZOLGÁLAT 

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 28. §-ban előírtaknak megfelelően a vezetékes földgázszolgáltatás folyamatosságának biztosítására, az elosztóvezeték váratlan meghibásodása során előálló vészhelyzet (gázömlés, gázszivárgás) megszüntetésére, a csatlakozó vezetéken és fogyasztói berendezéseknél bekövetkező élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet elhárítására, az elsődleges beavatkozás megtételére, szolgáltatási üzemzavar elhárítására, a gázhasználattal összefüggően fogyasztói körben bekövetkező baleset, tűzeset esetén a kármegelőző intézkedések megtételéreaz ÉGÁZ-DÉGÁZ Rt. ÜZEMZAVAR-ELHÁRÍTÁSI és KÉSZENLÉTI SZOLGÁLATOT tart fenn.

Munkarendjük folyamatos szolgálatot biztosít ügyfeleink számára, tehát 0-24 órás szolgálatban vannak.