Általános lakossági tájékoztatók



 Elzárkózás

A lakosság helyi védelmének biztosítására sok esetben elégséges védekezési módszer a meglévőm lakásokon belüli védett helyiségek igénybevétele. A kárelhárításban résztvevő erők ilyenkor a lakosság elzárkózását rendelhetik el. Az elzárkózás rövid idejű, egy-két órás, ideiglenes jellegű lakosságvédelmi módszer.

Egyéni megelőző intézkedések mérgező felhő terjedése előtt:
 
 Ha elegendő idő áll rendelkezésre:
  • A szabadon hagyott tárgyakat (játékok, mosott ruha) és a házi állatokat vigye be a házba!
  • Figyelmeztesse a szomszédokat, bizonyosodjon meg afelől, hogy a gyerekek és a segítségre szoruló felnőttek biztonságban vannak!
  • Zárja be az üvegházat!
  • A legelő állatokat terelje be karámokba!
  • Keressen védelmet otthonában vagy más megfelelő helyen!
  • Menjen a legmagasabban lévő, a veszélyforrással ellenkező irányba néző szilárd falazatú szobába!
  • Kapcsolja be a rádiót/TV-t!
  • Csukja be az összes ajtót, ablakot (beleértve az épület bejárati ajtaját)!
  • Kapcsolja ki a ventillátort és a klímarendszert!
  • Csukja be az ablakredőnyöket, zsalukat (repülő törmelékek, tűz miatt)!
  • Kerülje el a huzatot, ellenőrizze a nyitott kéményeket és a szellőzőrendszert, amely beengedheti a kinti levegőt!
  • Ragassza le az ajtókat, ablakokat széles ragasztószalaggal!
  • Ne telefonáljon szükségtelenül!
  • Ha gyúlékony gázok szabadulnak ki, vagy fennáll ennek lehetősége egy baleset kapcsán, azonnal kapcsolja ki az áramot (robbanásveszély)!
Egyéni megelőző intézkedések a mérgező felhő terjedésekor a vegyi baleset alatt:
 
  • Maradjon otthon, vagy olyan helyen, ahol megfelelő a védelem!
  • Maradjon távol az ablakoktól, mivel a robbanás helyszínét körülvevő területen az ablakok betörhetnek, és veszélyt jelenthetnek a repülő törmelékek és üvegszilánkok!
  • Ne hívja a hatóságokat vagy az üzemet!
  • Ne gátolja az üzembe való belépést!
  • Ne maradjon kint, kerülje az érintkezést a mérgező felhővel, amennyire csak lehet! Ha a szabadba ki kell mennie, takarja el az arcát és a száját nedves törölközővel vagy használjon filteres védőmaszkot!
  • Ne kapcsolja be szellőzést, légkondícionálót!
  • Keressen védelmet szilárd falazatú és néhány ablakkal és ajtóval ellátott helyiségben!
  • Mindig olyan helyiségben tartózkodjon, ami a földszinttől feljebb van, miután a nehéz gázok az alsóbb helyiségekben gyűlnek össze!
  • Ne engedjen be kívülről levegőt!
  • Hallgassa a rádiót, a hangosbemondó közleményét és nézze a TV-t (helyi adókat)!
Egyéni megelőző intézkedések a mérgező felhő terjedését követően:
 
  • Várjon mindaddig, amíg a TV, a rádió vagy a szirénajel a helyzetet veszélytelennek nem nyilvánítja!
  • Szellőztessen ezt követően!
  • Kövesse a hatóságok instrukcióit (rádió, TV, nyomtatott média, internet, hangosbemondó közleménye)!
  • Engedje ki az állatokat a karámból, de ne legeltesse őket a helyi friss takarmánnyal, amíg mindent nem mentesítettek!
  • A mérgező felhő elvonulását követően, amelyből szennyezett anyag kerülhetett ki a talajra és más helyre, ami szükséges, mentesítse!
    • Vegye le a cipőjét, mielőtt belép a lakásba!
    • Mossa le a lépcsőket, fűtőtesteket, lámpákat, stb. nedves ruhával! Mossa le az ablakokat és az ablakpárkányt; mossa és porszívózza át a szőnyegeket!
    • Zuhanyozzon minden nap, mossa a kezét, haját, szakállát!
    • Locsolóval mossa le a házat és a környezetét!
    • Ne kavarja fel a szemetet, mialatt takarít!
    • Ne egyen saját termesztésű gyümölcsöt és zöldséget!
    • Csak vákuumcsomagolású élelmiszert fogyasszon; mossa meg vagy dobja ki az olyan ételt, ami szennyezett lehet!
    • Bizonyosodjon meg arról, hogy a kisgyerekek nem vehetnek szennyezett dolgokat a szájukba (különösen kint)!
       

Teendők kitelepítés, kimenekítés esetén

Amennyiben a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az alábbi utasításokat!

Kitelepítés: minősített időszakban a veszélyeztető esemény által sújtott, vagy azzal fenyegetett területen élő személyeknek és az ott lévő létfenntartáshoz szükséges anyagi javaknak tervezett és szervezett kivonása. A kitelepítés a várható veszélyességi övezet területén csak akkor alkalmazható, ha a feladat végrehajtására elegendő idő áll rendelkezésre.
 
Kimenekítés: amikor a kitelepítésre nem áll rendelkezésre elegendő idő, de a veszélyeztetett területről szükséges a lakosság gyors kivonása a veszélyeztető esemény hatása miatt.
 
Mit kell tenni, ha elrendelik a kitelepítést?
 
Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat! Mindenki eldöntheti, hogy a kijelölt befogadó helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy. Minden esetben:
  • Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet, a televízió és rádió híradásait, a hangosbeszélőt!
  • Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra!
  • A kitelepítés során érvényesüljön a család együtt tartásának elve!
  • Ha a veszélyhelyzet bekövetkezésekor a tanulók az iskolában, napköziben tartózkodnak, az osztályok tanulóiért a nevelő felel. Ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, és a befogadási helyen adja le a névsorukat!
  • Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában – hogy a keze szabadon maradjon – a legszükségesebb személyes felszereléseket (túlélő csomag)!
  • A lakásból való távozáskor zárja el a víz- és gázvezetéket, áramtalanítson!
  • Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be!
  • A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el!
  • A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon!
  • Csoportosan közlekedjenek, hogy segíthessenek egymáson!
  • Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat!
  • A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni! A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egységek szállítanak el, magukra hagyni őket nem szabad!
  • Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik!
A kitelepítés folyamatának megkönnyítésére és a befogadó helyen való letelepedés megkönnyítése érdekében túlélő csomagot kell összeállítani. A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhely elhagyása. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységről szóló iratot. A csomag javasolt tartalma:
 
  • személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya,
  • nem romlandó élelmiszer,
  • személyenként legalább egy liter ivóvíz,
  • az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű,
  • tisztálkodási eszközök,
  • rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök,
  • takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac),
  •  ha van, hordozható rádió.
A gyülekezési hely működtetésének célja a kitelepülő lakosság regisztrálása, a kitelepülők szervezett formában történő útba indítása, tájékoztatás és orvosi felügyelet biztosítása. A gyülekezési helyen végrehajtásra kerül a kitelepülők csoportosítása, a terület elhagyása rendjének, szabályainak ismertetése és a tájékoztatás a befogadó helyről.
 

Megelőző tanácsok és veszélyhelyzeti teendők tűz esetére

A tűz kialakulása megfelelő körültekintéssel megelőzhető. Azonban előfordul, hogy minden odafigyelés ellenére tűz keletkezik a környezetünkben. Mit tegyünk ilyenkor?

Megelőző tanácsaink:
 
Néhány feladatot el kell végeznünk, hogy megelőzzük a tűz kialakulását, megvédjük magunkat, családunkat és a tulajdonunkat a tűz veszélyeitől.

Füstjelzők:
  • Vásároljunk egy megbízhatóan működő füstérzékelőt, CO érzékelőt! A jól működő érzékelők időben jeleznek, ha füstöt, égésterméket érzékelnek a helyiség levegőjében!
  • Helyezzünk el minden használati szinten legalább egy érzékelőt! A hálószobákba, és azokba a helyiségekbe, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő-, vagy főzőberendezés van, külön-külön szereltessünk be! Az érzékelőket a mennyezetre, vagy attól maximum 40 cm-re tegyük!
  • Minden hónapban teszteljük le a füstérzékelőt, és évente cseréljük újakra az elemeket! Tíz év elteltével vásároljunk újabb, modernebb érzékelőt!
Menekülési lehetőségek:
  • Családunkkal nézzük meg közösen, tűz esetén merre tudunk a leggyorsabban a szabadba menekülni az épület egyes helyiségeiből!
  • Gyakoroljuk a menekülést!
  • Ellenőrizzük, hogy minden nyílászáró, illetve a biztonsági rácsok nyithatóak-e! A fixen rögzített fémrácsok megakadályozhatják a menekülést.
  • Tanítsuk meg a családunk minden tagjának, hogy tűz esetén a padló közelében (leguggolva, négykézláb) közlekedjünk, mert itt biztonságosabb! A füst és a hő felfelé száll.
  • Ne pakoljunk semmit a folyosókra, lépcsőkre, kiürítési útvonalakra! Baj esetén a tárgyak akadályozhatják a gyors és biztonságos menekülést.
Tűzveszélyes anyagok:
  • Zárt térben soha ne használjunk benzint, gázolajat vagy hasonló gyúlékony folyadékot!
  • A tűzveszélyes anyagokat csak jól szellőztetett helyen tároljuk, hőtermelő berendezésektől távol!
  • Soha ne dohányozzunk, ne használjunk nyílt lángot, ha éghető folyadékkal dolgozunk!
  • Használat után nyílt téren elhelyezett fémedénybe dobjuk azokat a rongyokat, amelyeket tűzveszélyes folyadékkal itattunk át!
Hőtermelő készülékek:
  • Legyünk óvatosak és körültekintőek, amikor nyílt lánggal üzemelő fűtő, melegítő vagy főzőkészüléket használunk!
  • Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni!
  • Ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal, olajjal üzemelő fűtőkészüléket! A berendezéstől távol tároljuk az üzemanyagot, utántöltését csak kihűlt állapotában végezzük!
  • Fával, szénnel üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot ne pakoljunk, a kipattanó szikra felfogására fémből készült szerkezetet használjunk! A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan tartsuk zárt állapotban! A tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük! A hamut és a salakot teljesen lehűtött állapotban ürítsük fémkonténerbe! A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani!
  • A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be, és üzemeltessük!
  • Gázzal üzemelő készülékeinket évente szakemberrel ellenőriztessük!
  • A kémények ellenőrzése is szakember által évente ajánlott!
  • Tartsunk távol minden berendezési tárgyat a fűtőtesteinktől és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövektől!
Gyufa és a dohányzás:
  • Tűzgyújtó eszközeinket (gyufa, öngyújtó, gázgyújtó stb.) tartsuk elzárva, gyermekek által el nem érhető helyen!
  • Ne dohányozzunk ágyban, ha betegek vagy álmosak vagyunk! Mély, nem éghető anyagú hamutartót használjunk! A cigaretta vagy a szivarvéget eldobás előtt vízzel öblítsük le!
Elektromos készülékek:
  • Villanyszerelővel rendszeresen ellenőriztessük az elektromos készülékeinket! Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa égésre utaló szag esetén azonnal húzzuk ki a konnektorból!
  • A kismegszakítókat, biztosítókat csak szakemberrel cseréltessünk, javíttassunk!
  • Használat előtt szemrevételezéssel ellenőrizzük az elektromos berendezéseinket, a csatlakozókat és a vezetékeket nézzük meg, nincs-e eltörve, megrepedve!
  • Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat, lehetőleg földelt eszközöket használjunk!
  • Elektromos fűtőkészüléket soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz!
  • Ne érintsük vizes kézzel, és ne használjuk nedves környezetben elektromos berendezéseinket!
  • Ne hagyjunk bekapcsolva elektromos készüléket, ha eltávozunk otthonról!
Egyéb:
  • Zárt ajtók mellett aludjunk!
  • Szerezzünk be egy ABC tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket (6, vagy 12 kg-os ABC porraloltót), és ismertessük meg családunkkal a működését!
  • Vásároljunk füst- és hőérzékelőket, telepítsünk CO érzékelőket gáz- vagy fa-széntüzelésű kazánok, berendezések használata esetében!
  • Ismerjük meg a lakóépületünkre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat!
  • Kérjük ki a helyi tűzoltóság szakembereinek véleményét a tűz megelőzésének lehetőségeiről!
  • Propán-bután gázpalackot nem használhatunk, nem tárolhatunk olyan helyiségben vagy földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl.: panelszerkezet).
Mit tegyünk tűz esetén?

Ha a ruhánk meggyulladt:
  • Azonnal vegyük le, és cipőnkkel tapossuk meg, míg a tűz el nem alszik!
  • Ha nem tudunk levetkőzni, akkor feküdjünk le a földre, hempergőzzünk meg a homokban.!
Ha tűz keletkezett a lakásunkban:
  • Ellenőrizzük az ajtót, még mielőtt kinyitnánk! Ha a szobából ajtón akarunk menekülni, akkor még mielőtt kinyitnánk, a kézfejünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét! Ha gyanúsnak találjuk, óvatosan érintsük meg a kilincset! Soha ne az ujjunkat, vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra!
Mit tegyünk tűz esetén? – panelházakra vonatkozó sajátosságok
 
  • Az eloltott tüzet is be kell jelenteni!
  • A konyhában meggyulladt zsiradékot vízzel ne próbáljuk meg eloltani! A szétfröccsenő égő folyadék súlyos égési sérüléseket okoz és a tűz szétterjedését is segíti. Legegyszerűbb megoldás az égő zsiradék, olajfedővel történő letakarása.
  • Elektromos berendezés vízzel történő oltását megkezdeni csak a hálózatról történő leválasztás után szabad!
  • Kiabálással riasszuk a többi lakót!
  • Hagyjuk el a házat!
  • Ha a lépcsőház sűrű füsttel telített ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni! Csukjuk be a bejárati ajtót. Tájékozódás (látás) hiányában két emelet magasból sem sikerülhet a menekülés!
  • A meneküléshez semmilyen esetben se használjunk normál kivitelű személyfelvonót!
  • Gondoskodjunk a lépcsőházi szellőzés indításáról, hogy a többi lakó biztonságos menekülésének érdekében!
  • A panelházak tűzeseteinél különösen fontos a pánik elkerülése és a veszély helyes felmérése!
 Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal értesítsük a tűzoltókat
a 105-ös segélyhívó telefonszámon! 
  

Tudnivalók árvízveszély idején

Felhívjuk a lakosság figyelmét az árvízhelyzet idején betartandó magatartási szabályokra!

Árvíz: a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket. Víz alá kerülhetnek lakot települések, ipari és más objektumok, termőföldek; sérülhetnek a víz- , gáz- villamos és hírközlő berendezések; fertőzés és járványveszély alakulhat ki.
 
Gátszakadás: A gát a víz útjába állított mesterséges létesítmény, amely nagy mennyiségű víz nyomásának van kitéve. Heves esőzés, hóolvadás vagy földmozgás, esetleg állatok rongálása a gát összeomlását okozhatja, amely következtében hirtelen nagy mennyiségű víz zúdul a környezetre. A rendelkezésre álló idő és a vízszint várható magasságának függvényében a következő lépéseket ajánlatos megtenni:
  • Készítsen elő zseblámpát, elemes rádiót, mobiltelefont, illetve ezekhez tartalék elemeket és akkumulátorokat!
  • Szerezzen be megfelelő védőruházatot: gumicsizmát, vízhatlan ruhákat, kesztyűt!
  • Az udvarról vigyen be a lakásba minden olyan dolgot, amit a víz elsodorhat, vagy amiben kárt tehet!
  • Értéktárgyait, háztartási eszközeit vigye fel a padlásra, illetve az emeletre, vagy szállítsa el!
  • Ha van rá lehetősége, segítsen a szomszédainak, ismerőseinek, vagy jelentkezzen a hatóságoknál önkéntesnek!
Magatartási szabályok árvízveszély, kitelepítés esetén
 
A megáradt folyóvíz kiszámíthatatlan, ne menjen bele!

Ha elöntött területen, úttesten gyalogosan kell áthaladni, legalább ketten induljanak el, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak. Előtte győződjünk meg a víz mélységéről, és vegyünk fel megfelelően védő lábbelit. A leszakadt villanyvezeték életveszélyes!
 
  • Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt, a szirénát!
  • Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra!
  • Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat!
  • Kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve!
  • Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen leadja a névsorukat!
  • Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában -hogy a keze szabadon maradjon - a legszükségesebb személyes felszereléseket (veszélyhelyzeti csomag)!
  • A lakásból való távozáskor zárja el víz- gáz-, elektromos vezetéket!
  • Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be!
  • A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el!
  • A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon!Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymáson!
  • Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat!
  • Mindenkinek eldöntheti, hogy a kijelölt befogadásra helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy!
  • A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni! A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egységek szállítanak el, de magukra hagyni őket nem szabad!
  • Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik!
  • Ne kíséreljen meg átkelni a hömpölygő vízen, mivel nem ismeri annak mélységét és sodrásának erejét – már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledöntheti az embert a lábáról!
  • Autóval se kísérelje meg az átkelést az áradaton – már a 30-40 centiméter mélységű víz is károsíthatja gépjárművét olyan mértékben, hogy az leálljon!
  • Veszélyhelyzeti csomag: Könnyen szállítható, max.. 20 kg súlyú, feltüntetve rajta a tulajdonos neve!
A veszélyhelyzeti csomag tartalmazza:
  • személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát,
  • két- három napi élelmiszert -konzerv, nem romlandó élelmiszer-, egy liter ivóvizet (szükséges naponta 3000-3600 kalória),
  • az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt,
  • tisztálkodási eszközöket,
  • rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógyszerérzékenységet jelezni kell),
  • takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot),
  • ha van, hordozható rádiót,
  • a gyermek kedves játékát, megnyugtatásul.
Tudnivalók a visszatelepítésről

A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatér a lakhelyére. A visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek feladata.
Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza.
  • Amennyiben önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén!
  • A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés!
  • Ha az orvosok javasolják, adassa be a védőoltást!
  • Ha a házán, lakásán repedéseket, töréseket lát, kérje a szakemberek véleményét lakása biztonságát illetően!
  • Ha romosodást talál, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő! Sose kezdjen egyedül a munkához, kérje a szakemberek segítségét!
  • Az állati tetemeket, szemetet, amelyet a víz hordott az udvarára, kertjébe, ne ássa el! A szakemberek begyűjtik azokat!
  • A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után lehet bekapcsolni!
  • Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassa meg szakemberekkel!
  • A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg!
  • A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használata csak fertőtlenítés és ellenőrzés után lehetséges!

Hasznos tanácsok vihar, szélvihar idejére

A nyári viharokat legtöbbször hatalmas szél, mennydörgés és villámlás kíséri. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket a jelenségeket, és tanácsokkal szolgálunk a vihar idejére történő védekezéshez.

Villámlás
 
Az emberek legnagyobb része, legyen az felnőtt vagy gyerek, fél a villámlástól. Van, aki a hangjától, más attól, hogy őt "tekinti" majd célpontnak a villám. S ez a félelem nem is alaptalan, hiszen rengeteg olyan esetről hallottunk már, amikor a villám nagy pusztításokat végzett. Manapság már sokkal nagyobb biztonságban vagyunk, nem veszélyeztet bennünket annyira a villámcsapás, mint régen élő rokonainkat, ugyanis a házak villámhárítóval vannak ellátva, így elég bent tartózkodnunk, s nincs mitől félni. Azonban előfordulhat, hogy olyankor kap el egy hatalmas vihar, amikor a legkevésbé számítanánk rá, ráadásul egy perc alatt jön, így még időnk sincs arra, hogy behúzódjunk valahová. Akiket villámcsapás ér, többnyire súlyos égési sérüléseket szenvednek.

Tudnivalók

A villámlás időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed, másodpercenként 160-1600 km-es sebességgel halad és akár 30.000 Co-os hőmérsékletet idézhet elő.

A légköri elektromosság kisülése (fény- és hangtani jelenség, valamint mennydörgés kíséretében), amely a felhők között, illetve a felhők és a talaj között jön létre. Meleget fejleszt, könnyen gyúló anyagokat gyújt, fémeket olvaszt, folyadékot elpárologtat.

A villámnak három alakját különböztetjük meg:
  • A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít;
  • A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik;
  • A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.
A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m.-rel. Ha a kisülés közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villámlás időtartama egy másodperc töredéke, addig a dörgés több másodpercig is eltart, ennek oka a hang visszaverődése a felhőkről, földi tárgyakról. A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsiny, 25 km-nyi távolságban a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.

Ha megvizsgálunk egy átlagos terep felszínét, és a felhők kapcsolódását, azt találjuk, hogy ahol a fa kimagaslik a környezetéből (és a felhő éppen ott púposodik), ott az elektromos mező jobban koncentrálódik. Minél közelebb vannak a terep és a felhő egymáshoz, annál erősebb lesz az elektromos feszültség. Minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy az elektronok leáramlanak a földre.

A villámcsapás az exponált helyen (hegytetőn, sík terepen, nagyobb vízfelületen) tartózkodókat veszélyezteti.

A villám hatása az emberre

Ahogyan a felhőből kiinduló villám a talaj felé halad, a legrövidebb utat keresi - és időnként előfordul, hogy ez egy magában szabadon álló ember testén át vezet. A villám becsaphat az illető vállánál, a lábán keresztül lefuthat a teste egyik oldalán, majd eléri a talajt. Amíg útját megteszi, persze nem kis gyötrelmet okoz. Fájdalmat, égési sérüléseket és akár sokkot is előidézhet, de ennek ellenére a villámcsapás energiájának nagy részét a talaj fogja fel. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket okoz. Az áldozat rendszerint nem hal meg, kivéve két esetet: ha a szívén vagy a gerincoszlopán halad keresztül.

Védekezés villámcsapás ellen:
 
  • Ha nagy villámlással járó vihar közeleg, vagy kap el minket, húzódjunk be valahová (ne magányosan álldogáló fa alá). A legjobb egy ház vagy egy üzlet.
  • Ha gépkocsiban ülünk, az ablakokat zárjuk be, a fém részeket ne érintsük meg.
  • Hagyjuk el a kimagasló vagy exponált helyeket.
  • Barlang, mélyedés akkor nyújthat védelmet, ha legalább 1,5 méter mély.
  • Kerüljük a nedves talajt, azonnal hagyjuk el a vízfelületeket.
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes szakadékokat.
  • Védekezhetünk úgy is, ha 10-30 cm vastag szigetelőrétegre állunk (száraz kő, ruhanemű).
  • Nem ajánlott öreg, magányosan álló fa alatt táborozni, mert a lezuhanó ágak összezúzhatják a sátrat, és a villámcsapás veszélye is itt a legnagyobb.
Szélvihar
 
A szél sebességén értelemszerűen a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteorológiában általában a m/s-ban, illetve egyes területeken a csomóban szokták meghatározni. 1 m/s kb. 2 csomónak felel meg. Az alábbi táblázatban találhatók az egyes szélsebesség-kategóriák, amit a meteorológiai szövegekben alkalmazni szoktak.
 
Kategória
Szélsebesség
szélcsend
0 m/s
0 km/h
gyenge szél
1-3 m/s
4-11 km/h
mérsékelt szél
4-7 m/s
15-25 km/h
élénk szél
8-11 m/s
29-40 km/h
erős szél
12-16 m/s
43-58
viharos szél
17-24 m/s
61-86
erős vihar
25-32 m/s
90-115 km/h
orkán
33- m/s
119- km/h
(Forrás: www.metnet/meteorológiai kislexikon)
 
A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat:
 
  • szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket,
  • súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit,
  • könnyű épületeket dönthet össze,
  • közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő,
  • fákat törhet ki.
Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk?
 
  • Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően.
  • Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró).
  • Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.
  • Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.
  • Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél.
  • Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól.
  • A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).
  • Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes!
  • Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti).
  • Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!
  • Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be.
  • Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le.
  • A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.
Óvintézkedések az épületen belül:
 
  • Az ajtókat, ablakokat zárjuk be.
  • Ne menjünk ki a szabadba.
  • Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül.
  • Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése).
  • Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket.
A zivatar olyan légköri jelenség, amelyet egy vagy több elektromos kisülés (villám) és /vagy dörgő esetleg éles, csattanó hang formájában észlelünk. Magasra törő zivatarfelhők környezetében erős fel- és leáramlási területek váltakoznak kis távolságon belül. Emiatt általában kis területre korlátozódva ugyan, de rendkívül veszélyes kísérőjelenségek kialakulására is számíthatunk egy-egy heves zivatar idején. Előfordulhat nagy méretű (legalább 2 cm átmérőjű) jég vagy erős vihar (90 km/h fölötti széllökés). Extrém esetben azonban sokkal nagyobb méretű jégdarabok is hullhatnak, és orkán erejű (119 km/h fölötti) szélroham is kialakulhat. Intenzív zivatarokhoz hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is társulhat, ekkor a kis vízhozamú patakok pillanatok alatt hömpölygő folyókká szélesedhetnek. Az előbb említett veszélyes jelenségek bekövetkezési valószínűsége egy-egy heves zivatar estén- azok kifejezetten helyi jellege miatt - viszonylag csekély, szerencsés esetben nem is érintenek lakott települést.

Több heves zivatar összekapcsolódásakor zivatarláncról (zivatarrendszerről) beszélünk, ebben az esetben már a veszélyes kísérő jelenségek nem csak egy-két települést, hanem akár több megyét, régiókat is érinthetnek.
 
Tornádó
 
Alapvető tudnivalók
 
  • Ha otthonában tartózkodik, keressen menedéket az alagsorban, egy erős asztal alatt. Ha nincs alagsor, menjen a tornádó érkezési útvonalával ellentétes szobába. Zárja el a gázt, kapcsolja le a villanyt. Takarja le magát pokróccal, vagy ágybetéttel. Legyen minél távolabb az ablaktól.
  • Iskolában, templomban, bevásárló központban, moziban tartózkodik, ne essen pánikba. Menjen a kijelölt "túlélő" területre. Ha ilyen nincs, legyen minél messzebb a faltól, ablaktól. A lehető legjobb hely a az épület közepe, kisebb boltok, szobák, WC, vagy raktárak. Mindig törekedjen arra, hogy a lehető legmesszebb legyen az ablaktól. Feküdjön a földre, kezével takarja el a fejét. SOHA NE KERESSEN MENEDÉKET AUTÓBAN!
  • Motelben, szállodában menjen a legalsó szintre, legyen minél távolabb az ablaktól, faltól. Feküdjön a földre, és takarja be magát pokróccal, vagy egy ágybetéttel. Soha ne utazzon, vagy keressen menedéket a liftben.
  • Ha gépjárműben van a tornádó érkezésekor, hajtson a tornádó haladási irányától mindig jobbra, a lehető leggyorsabban. Keressen egy felüljárót, alacsony hidat, vízátvezető csatornát, és keressen alatta menedéket. SOHA NE MARADJON A JÁRMŰBEN!
  • Ha lakókocsiban van, azonnal hagyja el! Egy lakókocsit egy 60-70 km/h-s széllökés is felboríthatja, a rázuhanó törmelék a kocsit összezúzhatja. Egy lakókocsit lehetetlen olyan erősen a földhöz rögzíteni, hogy egy tornádó ne tegyen kárt benne. Keressen biztonságos menedéket a fentiekben leírtak szerint.
  • Általános szabály: Mindig föld alatt, vagy egy szilárdan rögzített tárgy alatt keressen menedéket. Aki a fenti szabályokat betartja, a túlélési esélye jelentősen megnő egy tornádóval való találkozás során!
A tornádó elvonulása után...
 
  • Keressen túlélőket, ellenőrizze, családtagjai épségét.
  • Hagyja el a romos épületet. Csak akkor menjen egy épületbe, ha azt már biztonságosnak nyilvánították.
  • Segítsen a csapdába esetteken, de NE nyúljon a sérültekhez, ha nem biztos abban, nem okoz-e további sérüléseket.
  • Hívjon azonnal segítséget telefonon, mobiltelefonon, vagy kiabálva. Magyarországon a 112-es segélyhívó szám használata ajánlott. A telefonját CSAK segélyhívásra használja!
  • Figyelje a rádiót [Kossuth Rádió], televíziót [MTV1] a veszélyhelyzeti közlemények miatt,
  • Amennyiben lehetséges, készítsen fotót, videofelvételt az épületben esett károkról. A biztosítónak, katasztrófavédelem munkatárainak szüksége lehet rá.

Tanácsok hőségriasztás idejére

Az alábbiakban a nyári hőség idejére szolgálunk hasznos öltözködési, étkezési tanácsokkal, valamint tájékoztatjuk a lakosságot a közlekedési, utazási, strandolási szabályokról.

Általános tudnivalók
 
  • Kánikulai napokon a különösen meleg dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában!
  • Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is! Alkalmazzunk mentolos törlőkendőt arcunk, karjaink felfrissítésére!
  • Forró nyári napokon az idősebbek ne a legmelegebb órákra időzítsék a piaci bevásárlást!
  • Lehetőleg éjjel szellőztessünk!
  • Sose hagyjunk gyermekeket, állatokat (például kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban!
  • Ne hagyjunk az autóban napsütésnek kitett helyen hajtó­gázzal működő sprayt és gázgyújtót, mert ezek tüzet okozhatnak!
  • Korlátozza a szabadlevegőn való tartózkodást a kora reggeli (6-10 óráig) és esti órákra (18-22 óráig)! Árnyékos helyen pró­báljon pihenni napközben! Ha túl sokáig tartózkodott szabadban, akkor próbáljon legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben eltölteni, míg a szervezet lehűl, és ismét visszatérhet a kánikulába!
  • Csökkentse a fizikai munkavégzést! Ne ilyenkor végezze a nagytakarítást, ablakmosást! Csak az esti órákban kezdje el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett!
  • A hajzuhataggal rendelkezők fonják varkocsba a hajukat, vagy kreáljanak kontyot belőle. Így nem fog beizzadni, s a hát is szellőzhet!
  • Fagyizáskor lehetőleg a gyümölcsfagyikat válasszuk (citrom). Fanyar, savanykás ízük kellemesen hűsítő hatású, nem is szólva az egészségügyi előnyökről! 
Étkezési tanácsok
 
  • Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mel­lett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20%-os sótartalom veszteséggel számolhatunk.
  • Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is.
  • Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz - ezek fokozzák a szomjúságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől!
  • Étrendünk legyen pároláson alapuló, zöldségfélékben és gyü­möl­­csökben gazdag (kerüljük a „magyarosan” fűszeres nehéz hús­é­te­leket!).
  • A forró napokon még most is kedvenc a behűtött gö­rög­dinnye, amely jól oltja a szomjat is, hisz 85-90 százalékban vízből áll.
  • Fogyasszunk főétkezésként is salátaféléket! Emésztésük nem veszi igénybe túlságosan a szervezetünket, ezenkívül tartalmazzák az immunrendszerünk erősítéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat! 
Öltözködési tanácsok
 
  • Könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruhát hordjunk forró napokon! A nagy melegben - átmenetileg - felejtsük el a szűk topokat, nadrágokat, szoknyákat. Hordjunk inkább laza, könnyű lenvászonból készült felsőrészeket, bő szárú nadrágokat, szellős blúzokat!
  • Idősek se viseljenek ilyenkor sötét színű, fekete ruhát, fejkendőt!
  • Mezítláb cipőben járni kényelmes, de a lábunk gyorsan megizzadhat. Helyezzünk a cipőbe frottírból készült talpbetétet!
  • Aki hajlamos a verejtékezésre, az viseljen nagy keretű napszemüveget (még ha nem is divatos!), amelynek kerete nem tapad szorosan az arcához!
Tanácsok kisgyermekes családok részére
 
  • Csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessünk! A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után!
  • Sose hagyjunk gyermeket zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban, még árnyékban sem, mert pár perc alatt is 50-60°C-ra tud felmelegedni az autó belseje, és a benne lévők hősokkot kapnak!  
Orvosi tanácsok
 
Testünk normális körülmények között az izzadás által hűl le, de nagyon nagy hőségben elveszítheti ezt a képességét. Ilyenkor gyor­san emelkedik a test hőmérséklete, ami hőgutát okozhat. Ez igen komoly állapot, károsíthatja az agyat és más szerveket, esetenként akár halálos kimenetelű is lehet.
 
A hőguta tünetei a vörös, forró és száraz bőr, a szapora pul­zus, lüktető fejfájás, szédülés, émelygés, zavartság vagy tudat­vesztés. Ha valakinél a fentieket tapasztaljuk, hívjuk a mentőket. Addig is, míg megérkezik a segítség, fontos a beteg lehűtése. Vigyük árnyékba, permetezzünk rá hideg vizet, vagy mossuk le hideg vízzel, esetleg hideg vizes kádba ültessük. Ha a levegő páratartalma nem túl magas, a beteget nedves lepedőbe is csavarhatjuk, miközben legyezzük.
  
Tanácsok a hőguta megelőzésére:
 
A nap égető erejétől széles karimájú kalappal, napszemüveggel és napkrémmel védje magát! Fényvédő krémmel naponta többször is kenje be a bőrét.
Azok, akik szívgyógyszert szednek, a vízhajtás mellett is fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot a forró napokon, azaz a szokásosnál egy literrel többet!
 
Utazási, közlekedési tanácsok
 
  • Kánikulában is közlekedni kell, de nem mindegy, hogy hogyan. A hirtelen jött meleg érezteti hatását a közlekedésben is. Gyakran érezzük, hogy kicsit fáradtabbak vagyunk, sokan nem számolnak azzal, főleg az idősek, hogy a nagy meleg, még az egészséges szervezetet is megviseli, nemhogy a fáradtat, kimerültet. Az emberek a hétvége jó idejét kihasználva autóba ülnek, és a városokon kívül, túrázni, ill. strandolni indulnak.
  • A fúvott gumiabronccsal rendelkező járművek (gépjárművek, kerékpár) esetében a járművezetők a nyári időszakban, a nagy meleg miatt gyakrabban ellenőrizzék járműveik kerekének a légnyomását.
  • A hosszabb útra indulunk a gépkocsiban utazók részére vigyünk - ha lehet hűtő táskában - megfelelő mennyiségű folyadékot.
  • A szeszesital fogyasztása a nyári melegben a vezetési képességet még súlyosabban rontja.
  • A nagy kánikula a járművezetők szervezetét is nagyon megterheli, a reflexek tompulnak, a vezetők még inkább türelmetlenebbek, indulatosak,
  • A nyári időszakban meglévő jó útviszonyok ellenére is mindenhol tartsa be az adott útra megengedett legnagyobb haladási sebességet.
  • Ha hosszabb utat kell megtenni, érdemes két-három óránként, vagy szükség szerint pihenőt tervezni és tartani.  
Tanácsok strandoláshoz
  
  • A kánikula a vízparton, illetve a vízben viselhető el leginkább, azonban ez felelőtlen és meggondolatlan viselkedéssel veszélyessé is válhat!
  • Ne fürödjön közvetlenül étkezés után, teli gyomorral!
  • Szeszesital, vagy egyéb bódító hatású szer által befolyásolt állapotban tartózkodjon a fürdőzéstől!
  • Napozás után testét zuhanyozással, vagy más módon hűtse le, felhevült testtel soha nem menjen a vízbe!
  • Szív és érrendszeri-, légző-, továbbá mozgásszervi betegségben szenvedők egyedül soha ne fürödjenek!
  • Aki nem tud úszni, mély vízben ne használjon felfújható fürdőeszközt (gumicsónak, gumimatrac), azon lehetőleg ne aludjon el!

A mustgáz veszélyei

Az ősz a szüretek és a borkészítés időszaka. Minden évben találkozhatunk mustgáz okozta mérgezésekkel, pedig a tragédiák megfelelő körültekintéssel és elővigyázatossággal megelőzhetők. Tippekkel, tanácsokkal szolgálunk, hogyan lehet megelőzni, illetve kezelni a borkészítés folyamán keletkező szén-dioxid gáz okozta mérgezést.

A szüret után nagyon óvatosnak kell lennünk a borospincékben! Ha forr a must, az erjedés közben – már viszonylag csekély erjedő anyagból is igen nagy mennyiségű - szén-dioxid gáz szabadul fel.
A szén-dioxid színtelen, szagtalan, nehezebb a levegőnél, így alulról fölfelé, a padozattól kiindulva tölti ki a teret, a pincét, a járatokat. Ha a pincében képződő gáz szén-dioxid tartalma eléri, vagy meghaladja a 10 térfogat %-ot, akkor azt belélegezve a rosszullét és az eszméletvesztés nagyon gyorsan, szinte észrevétlenül következik be, így a pincében lévő személyben nem tudatosul, hogy nincs elég oxigén a levegőben, és segítség híján fulladás következik be.
 
Megelőzés
A legveszélyesebb időszakban a pincébe merészkedés előtt fontos az elővigyázatosság, mellyel megelőzhető a baj.
A legegyszerűbb megelőzési lehetőség a gyertyapróba: a mustot tartalmazó pincét, térdmagasságban elöl tartott égő gyertyával érdemes megközelíteni, ha az elalszik, akkor ott feltehetően nagy koncentrációban mustgáz van jelen. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy e megbízhatónak vélt módszerrel sem árt vigyázni. Ugyanis ha a gyertya elalszik, akkor már többnyire az illető belélegzett annyi szén-dioxidot, amitől elveszítheti az eszméletét. Elég egyetlen mély szippantás, ami megüli a tüdőt. Tehát óvatosan kell tartózkodni a pincében a gyertyával is!
A legjobb védekezés a járatok alapos kiszellőztetése vagy a ventillátoros megoldás, illetve gázérzékelő felszerelése, mely nem igényel nagy ráfordítást.

A segítők is bajba kerülhetnek: tehát senki ne próbáljon egyedül ájult ember segítségére sietni, mert nagyon könnyen ő is mozgásképtelenné válhat, ha nincs rajta légzőkészülék! Ilyen esetben a tűzoltók tudnak segítséget nyújtani, akik megfelelő légzőkészülék segítségével biztonsággal tudják kimenteni a mérgezést szenvedő embereket.

A mustgáz-mérgezés lehetősége miatt nem árt még néhány óvintézkedést tenni: ha lehetséges, ebben az időszakban egyedül ne menjenek a pincébe, várják ki azt a néhány hetet, amikor - ismételve a szellőztetés fontosságát - már lényegesen csökken a halálos mérgezés veszélye.
 
Mi a teendő, ha már megtörtént a baj?
Gyakori probléma, hogy sokan megfelelő védelem nélkül próbálnak az összeesett, ájult emberek segítségére sietni, és segítségnyújtás közben maguk is belélegzik a veszélyes gázt. Így a segítők is könnyen bajba kerülhetnek, ezért senki ne próbáljon egyedül ájult ember segítségére sietni! 
 
Amennyiben ilyen esetet észlel, hívja a 105-ös segélyhívó számot, mivel a mustgáz-mérgezést szenvedő embereket csak a tűzoltók tudják biztonsággal kimenteni a pincékből!
 

A fűtési szezon veszélyei

Minden fűtési idényben hallani olyan halálesetekről, amelyeket régebbi típusú kazán, nem ellenőrzött kémény vagy rossz kályha okoz. Hogyan ismerjük fel a veszélyt és mit tegyünk mérgezés gyanúja esetén? Az alábbiakban néhány jó tanáccsal szolgálunk a balesetek és tragédiák elkerüléséhez.

Megelőzés
  • Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelőberendezést használjunk!
  • Beüzemelést, javítást bízzuk szakemberre!
  • Rendszeresen ellenőriztessük kéményünk állapotát!
  • Ne tároljunk tűzveszélyes folyadékot, éghető anyagot a kazán/fűtőtest közelében!
  • A kazán környezetét tartsuk tisztán, éghető anyagtól mentesen!
  • A tüzelőanyagot ne tároljuk a kazán közvetlen környezetében!
  • Ügyeljünk arra, hogy a kazán füstcsöve, kéménye se okozhasson tüzet, tartsunk megfelelő távolságot!
  • A tüzelőberendezés füstcsöve legyen fémbilinccsel a falhoz rögzítve, ne tudjon szétcsúszni, kiesni a helyéről!
  • Ügyeljünk arra is, hogy a vízkör elmenő, és visszatérő szelepe a fűtés alkalmával nyitva legyen!
  • Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik! Ilyen esetben a tüzelést ne folytassuk, tartsunk készenlétben nem éghető anyagú edényt, és lapátot (pl. fémvödör, kis szeneslapát), amelyekkel ki tudjuk szedni a parazsat a kazánból, és biztonságosan kivihetjük olyan helyre, ahol azután eloltható.
  • Ha elmegyünk otthonról, ne rakjuk meg a kazánt, mert ha áramszünet lesz, a keringetés megszűntével a víz felforr a kazánban, és az felhasadhat, felrobbanhat!
  • Fatüzelésű kandalló előtt ne szárítsunk mosott ruhát!
  • A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók nyílt égésterűek, tehát a működéshez szükséges oxigént a környezetükből nyerik! Ha a tüzelőberendezés a lakásban van, ügyeljünk arra, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő! A korszerű, jól záró, hőszigetelt ablakok beépítése során gondoljunk arra, hogy lakásunk megfelelő légutánpótlása, szellőztetése biztosítva legyen! Így akadályozhatók meg a szén-monoxid-mérgezések, és a tökéletlen égés látható nyomai, a koromlerakódások a falon.
  • Rendszeresen szellőztessen!
Amit a szén-monoxidról tudni érdemes:
A szénmonoxid (CO) a tökéletlen égéskor keletkező melléktermék. Színtelen, szagtalan, ezért érzékszerveinkkel lehetetlen észrevenni. A szénmonoxid-mérgezés kezdeti tünetei a hányinger és a fejfájás, azonban szervezetünk nem minden esetben képes a megfelelő reakcióra, márpedig a szénmonoxid jelenlétének késői felismerése könnyen tragédiához vezethet. A szénmonoxid a lakás légterébe a kéményen keresztül, vagy a tüzelőberendezésen keresztül kerülhet. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék (füstgáz) visszaáramlik a lakásba, míg a nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is juthat szén-monoxid a lakótérbe.
 
Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?
Amennyiben szén-monoxid-mérgezés tüneteit észleli (fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger), azonnal ki kell szellőztetni a lakást, nyisson ablakot, ajtót, friss levegő segíthet leghamarabb! Ezt követően kapcsoljon le minden fűtőberendezést, hagyja el a lakást, és a mérgezési tünetekkel forduljon orvoshoz!
 

A téli, jeges időszakra vonatkozó jótanácsok

A téli időjárás sok veszélyt rejthet magában. Jótanácsokkal szolgálunk a balesetek elkerüléséhez.

A közúti közlekedésben

A téli közúti közlekedés jellemző veszélyei a csúszós, jeges utak, a változó időjárási körülmények, a hótorlaszok, elzárt útvonalak, a csökkent látótávolság, valamint a kényszermegállások.

A veszélyes helyzetek elkerülése és a bekövetkezett események kezelése érdekében a következőket javasoljuk:
  • időjárási körülményeknek megfelelően megválasztott vezetési stílus és sebesség
  • téli gumik használata, hólánc, fagyálló folyadék
  • víz, takarók hosszú útra
  • feltöltött telefon, térkép ÉS GPS, elemlámpa
  • működőképes fényszórók (ködlámpa)
  • kényszermegállásnál gondoskodás a megfelelő láthatóságról (láthatósági mellény, fényvisszaverő csík)
Mikor NE induljunk el az autóval?
 
  • Téli időszakban közlekedve fokozottan kövessük nyomon a közlekedési viszonyokról, valamint a várható időjárásról szóló híradásokat. A katasztrófavédelem központi és helyi internetes felületein folyamatosan friss hasznos információkat találnak!
  • Az időjárási viszonyokra nem bírunk befolyással, azok hirtelen és jelentős mértékben megváltozhatnak, esetenként rendkívüli időjárási körülmények alakulhatnak ki. Ismerjük meg közvetlen környezetünk, illetve a tervezett útvonalunk viszonyait, készüljünk fel arra, hogy szükség esetén módosítanunk kell útvonalunkat, és nézzük meg azt is, hol van lehetőség hosszabb idejű, de biztonságos várakozásra (pl. benzinkút, pihenőhely, bevásárlóközpont).
  • Nehéz téli időjárási viszonyok között mindig gondoljuk át: feltétlenül szükséges-e az utazásunk, vagy az későbbi időpontra ütemezhető!
  • Ha a közlekedési hatóság vagy a katasztrófavédelem egyes útszakaszokra, vagy országos jelleggel riasztást ad ki, arra kérve a közlekedésben résztvevőket, hogy csak a legszükségesebb esetben induljanak el, vegyék komolyan ezt a felhívást és halasszák el utazásukat!
Hólánc használata
 
  • Intenzív hóesés vagy fagyott hótakaró esetén jó szolgálatot tehet a hólánc, amelyet érdemes a hajtott tengelyen lévő kerékre rakni, így kormányozható marad az autó. A hólánc feltételét és levételét érdemes otthon kipróbálni, hogy a gyakorlatlanság ne okozzon problémát a hidegben. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek készenlétben kell tartani a hóláncot a tél beköszöntével, de azt tudni kell, amennyiben a „Hólánc használata kötelező” táblát kihelyezik az adott úton – a „Hólánc használata kötelező tábla vége” tábláig – csak olyan járművek közlekedhetnek, amelyek legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsok hólánccal vannak felszerelve. Amennyiben e korlátozó jelzőtáblát közúti határátkelőhelyen helyezték el, csak azok a járművek léphetnek be a táblával jelzett területre, amelyeken készenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabroncsainak felszereléséhez szükséges hólánc!
  • Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni!

Útmutatás a gépjárműben rekedt állampolgárok részére

Gépjárműben ragadva

Ha egy hóvihar miatt bennrekedne az autójában, a következők szerint járjon el:

  • Húzódjon le az autópálya szélére. Kapcsolja be az elakadásjelzőt és tegyen ki vészjelzést a rádió antennára akasztva, vagy az ablakra csíptetve.
  • Maradjon a gépjárművében, ahol a legnagyobb valószínűséggel megtalálják a mentőerők. Ne induljon gyalog útnak, hacsak nem lát a közelben lakóépületet, ahol menedékhelyet találhat. Legyen óvatos; a hófúvás miatt a távolságok nagyobbnak tűnhetnek. Egy épület közelinek tűnhet, de a mély hóban történő gyaloglás meghosszabbítja az odajutást.
  • A motort és a fűtést óránként kb. 10 percig járassa. Miközben jár a motor, kicsit tekerje le az egyik hátsó ablakot a szellőztetés miatt, illetve időnként takarítsa ki a havat a kipufogócsőből. Ez megvédi a lehetséges szén-monoxid mérgezéstől.
  • Végezzen időnként gyakorlatokat a testhőmérséklet fenntartása érdekében, viszont a túlterhelést kerülje el. Szélsőséges hidegben, használjon föl térképeket, üléshuzatot, szőnyeget a szigeteléshez. Húzódjon össze útitársaival és használja kabátját takaróként.
  • Váltásban aludjanak. Egy személy mindig legyen ébren, az érkező mentőerők figyelésére.
  • Egyen rendszeresen és fogyasszon bőségesen folyadékot a kiszáradás megelőzése érdekében, de kerülje el a koffein és az alkohol fogyasztását.
  • Ügyeljen arra, hogy ne merüljön le az akkumulátor. Arányosan ossza be a szükséges elektromos energiát - a lámpák, a fűtés, a rádió használatára.
  • Kapcsolja be éjszaka a belső lámpát, hogy a mentőerők meg tudják találni.
  • Ha elhagyatott helyen szorult az autójába, betűzze ki egy nyílt területen a HELP, vagy SOS szavakat és rakja ki kövekkel, vagy faágakkal a mentőerők figyelmének felkeltése céljából, akik a levegőből pásztázhatják a területet.
  • Hagyja el az autóját és induljon el gyalog - amennyiben szükséges - ha elvonult a hóvihar. Amennyiben otthagyja az autóját, úgy a kulcsot olyan kormányállásban vegye ki, hogy a kormányt el lehessen forgatni.

(Forrás: FEMA, Amerikai Szövetségi Veszélyhelyzet-kezelési Hivatal)

Stranded in a Vehicle

If a blizzard traps you in the car:

  • Pull off the highway. Turn on hazard lights and hang a distress flag from the radio antenna or window.
  • Remain in your vehicle where rescuers are most likely to find you. Do not set out on foot unless you can see a building close by where you know you can take shelter. Be careful; distances are distorted by blowing snow. A building may seem close, but be too far to walk to in deep snow.
  • Run the engine and heater about 10 minutes each hour to keep warm. When the engine is running, open a downwind window slightly for ventilation and periodically clear snow from the exhaust pipe. This will protect you from possible carbon monoxide poisoning.
  • Exercise to maintain body heat, but avoid overexertion. In extreme cold, use road maps, seat covers, and floor mats for insulation. Huddle with passengers and use your coat for a blanket.
  • Take turns sleeping. One person should be awake at all times to look for rescue crews.
  • Eat regularly and drink ample fluids to avoid dehydration, but avoid caffeine and alcohol.
  • Be careful not to waste battery power. Balance electrical energy needs - the use of lights, heat, and radio - with supply.
  • Turn on the inside light at night so work crews or rescuers can see you.
  • If stranded in a remote area, stomp large block letters in an open area spelling out HELP or SOS and line with rocks or tree limbs to attract the attention of rescue personnel who may be surveying the area by airplane.
  • Leave the car and proceed on foot - if necessary - once the blizzard passes.

(Source: FEMA, Federal Emergency Management Agency)

Épített környezetben
 
Havas időben az ereszcsatornákról az összefagyott hó és jég a járókelőkre eshet, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. A hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), ez további veszélyforrást jelent (elbotlás, elesés, stb.). A közlekedés során különös tekintettel kell lenniük mind a gépjárművezetőknek, mind a gyalogosan közlekedőknek a havas, jeges, csúszós útviszonyokra.
 
A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amelyhez csúszásveszély is társul.
 
A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrünkhöz, azok égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak.
 
Az ingatlanok, üzletek, vendéglátó-ipari egységek, elárusítóhelyek és társasházak előtt lévő járdaszakaszok (az ingatlan és az úttest közötti valamennyi járdaszakasz) folyamatos tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv) hintéséről, sózásáról a tulajdonos/használó köteles gondoskodni.
Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles gondoskodni a járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak a hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagtól való megtisztításáról, valamint a lelógó jégcsapokra (táblával, felirattal) hívja fel a járókelők figyelmét, hívjon segítséget a jégcsapok biztonságos eltávolításához.
 
Ha vékony a jég…
 
Szinte nem múlik el tél, úgy hogy ne értesüljünk olyan tragédiáról, amely a kellően még nem megvastagodott álló-és folyóvizek jégtakarójának beszakadása okozott.
Mivel a mentésbe bevonható tűzoltó erők és eszközök helyszínre történő kiérkezése, amely a távolság miatt sokszor 15-20 percet is igénybe vehet jelentős - ezért az alábbiakban néhány követendő (megfontolandó) jó tanáccsal szeretnénk segítséget nyújtani.
 
Néhány általános érvényű szempont a korcsolyázás, csúszkálás és jégen tartózkodás helyének kiválasztásához:
 
Befagyott állóvíz esetén
 
  • a part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik
  • beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget (ugyanez vonatkozik állóvizeknél a mellékfolyók torkolatára is),
  • meleg források különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket, hanem elvékonyítják a jeget, ami nem látható
  • sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint hómentes helyeken
Befagyott folyóvizek esetén
 
  • különösen vékony jég és jéggel nem fedett részek a "sodorvonal"-ban találhatóak
  • folyókanyarok külső oldalán is vékony jégréteggel kell számolni
  • sebes folyású, vagy kőtömbökkel telített szakaszon a jég szintén lényegesen vékonyabb 
Mindkét esetben oda kell figyelni a következőkre:
 
  • Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége akkor is erősen csökken, ha vastagsága változatlanul fennáll!
  • Jégen történő haladáskor nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég beszakadásának veszélyét!
  • Több személy esetén pihenéskor is tartsuk be a szükséges távolságot!
  • Jégen történő haladáskor síbottal, vagy bottal állandóan ellenőrizzük az előttünk levő jég vastagságát és szilárdságát!
A jég beszakadása esetén követendő magatartás
 
A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés, és a jég felületének süllyedése. Ekkor a beszakadás esetleg még elkerülhető.
 
  • Azonnal feküdjünk laposan a jégre (nagy fekvési felület), lehetőleg arccal a part felé!
  • Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé!
Ha a jég a fenti előjelek nélkül beszakad, vagy túlságosan későn reagálunk és beszakadt alattunk, a teendők a következők:
  • Azonnal tárjuk szét karjainkat, és ejtsük magunkat előre!
  • Minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe!
Ha mégis a jégfelület alá kerülünk:
  • Tartsuk nyitva szemünket, és nézzünk felfelé!
  • Ha a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján még fel lehet ismerni, és el lehet érni!
  • Ha a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel, folyóvíz esetén az áramlás miatt e helyet akkor sem lehet már elérni, ha tudjuk, hol van, a túlélés esélye ilyenkor igen csekély!
  • Próbáljuk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni (lehetőleg arccal a part felé)!
  • Végezzünk lábainkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karjainkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát!
  • Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni és azután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jégfelületre tolni!
  • A jég beszakadásának formájától és nagyságától függően e módszer hanyatt fekve is alkalmazható!
  • Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig, míg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk!
  • A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 C, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, sőt a szívműködés leállása)!
Mások bajba kerülése esetén a következő módon nyújthatunk segítséget:
 
  • Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt (ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk, mert beszakadhat alattunk a jég)!
  • Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny)!
Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal-esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal). Vigyázat: ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a ruhája ujjánál fogva, mert a varrásoknál könnyen elszakadhat.
 

Sziréna-jelzések értelmezése

Minden település rendelkezik szirénákkal, amelyeket a lakosság riasztására, tájékoztatására használhatnak. A szirénák használatára jellemzően légitámadás veszélye esetén, illetve katasztrófa bekövetkeztekor kerül sor. Az alábbiakban a hanghelzések jelentését ismertetjük.


1. Légi riasztás jele:
 
Háromszor egymásután megismételt, 30 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünetekkel.
 
 
2. Katasztrófariadó jele:
 
Két percig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang.
 
 
3. Műsorszóró adók útján:
 
A katasztrófavédelmi riadó elrendelése és feloldása a következő szöveg bemondásával történik:
 
ADÁSUNKAT MEGSZAKITJUK!
ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!
FIGYELEM! FIGYELEM!
..............TELEPÜLÉS
..............TELEPÜLÉS
KATASZTRÓFARIADÓ! / A katasztrófa típusának meghatározása /
KATASZTRÓFARIADÓ! / A katasztrófa típusának meghatározása /

Vagy

ADÁSUNKAT MEGSZAKITJUK!
ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!
FIGYELEM! FIGYELEM!
..............TELEPÜLÉS
............. TELEPÜLÉS
KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT!

 
4. A katasztrófa- és légiriadó feloldása szirénával:
 
Kétszer egymásután megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések között 30 másodperces szünetekkel.
 
 
5.Ha meghallja a szirénajelet:
  • Menjen a legközelebbi épületbe!
  • Kapcsoljuk be a rádiót és a televíziót, hallgassuk a - Kossuth - rádióadót (KH: 540 kHz, URH: 71,21, 72,98, 107,8 MHz), vagy a helyi rádióadókat, nézzük az MTV1-et, így kaphatunk rendszeres és korrekt tájékoztatást a további teendőkről!
  • Csukjuk be az ajtókat, ablakokat, kapcsoljuk ki a szellőztető berendezéseket!
  • Zárjuk fedett helyre a háziállatokat!
  • Figyeljük a katasztrófavédelem és a rendőrség hangszórós közleményeit!
  • Ha munkahelyen, ill. intézményben vagyunk, az ottani vezetők utasításai szerint cselekedjünk!
  • Készüljünk fel egy esetleges kitelepítés végrehajtására!
  • Ne terheljük felesleges kérdésekkel, telefonhívásokkal a katasztrófa-elhárításban érintett szervezeteket!