Illetékességi, működési területek


1. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság feladatkörét tekintve 3 területen jár el:

  • tűzvédelem,
  • iparbiztonság,
  • polgári védelem.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 4. § b) pontja - az értelmező rendelkezések körében - a tűzvédelmi feladatokat az alábbiak szerint határozza meg: a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása.
A Ttv. 4. § c) pontja a tűzmegelőzés fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság végrehajtja a Ttv. és végrehajtási rendeleteként kiadott tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott tűzvédelmi feladatokat. 
 
A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szankcionális és intézkedési jogkörei

A kiadott kötelezést tartalmazó határozataiban foglaltak be nem tartása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján természetes személy esetén 500.000,-Ft-ig jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 1.000.000,-ig terjedő eljárási bírság szabható ki.
  • Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén a szükséges intézkedést (határozat) megteszi a Ket. alapján.
  • I. fokú szakhatósági állásfoglalásában foglaltak figyelmen kívül hagyása esetén felügyeleti intézkedést kezdeményezhet a Ket. alapján.
  • Tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások megszegése esetén tűzvédelmi bírságot kezdeményezhet.  
A katasztrófavédelmi kirendeltség szankcionális és intézkedési jogkörei
  • Tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásainak megszegése esetén szabálysértési eljárást kezdeményezhet, illetve helyszíni bírságot szabhat ki a 218/1999.(XII.28.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben.
  • Közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést a KET. alapján.
  • A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki.
  • A tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszűntetésére, és szükség esetén tűzvédelmi hatósági intézkedés tesz  259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján.
  • Az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását - amennyiben az rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent - a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti, illetve a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzoltó eszközök használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján.
  • Az I. fokú szakhatósági állásfoglalásában foglaltak figyelmen kívül hagyása esetén felügyeleti intézkedést kezdeményezhet a Ket. alapján.  
2. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékességi és működési területe

3. A hatósági eljárások során az ügyfelet megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek a Ket. alapján:
  • Az ügyfelet a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség (Ket. 2. § (1) bek.)
  • Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga (Ket. 4. § (1) bek.)
  • Az ügyfél köteles az eljárás során jóhiszeműen közreműködni, magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli (Ket. 6. §)
  • A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti (Ket. 61. §)
  • Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője – a Ket-ben meghatározott keretek között – az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat (Ket. 8. §)
  • Az ügyfélnek jogában áll az eljárás során szóban vagy írásban nyilatkozatot tenni, a nyilatkozattételt megtagadni (Ket. 51. §)
  • Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat (Ket. 40. § (1) bek.)
  • Jogában áll az ügy irataiba betekinteni, azokról másolatokat, feljegyzéseket készíteni, azokra észrevételt tenni, az elírások kijavítását kezdeményezni (Ket. 68. §, 69. § (5) bek.)
  • Az ügyfél az adatok konkrét megjelölésével kérheti az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának kizárását személyes adatainak, valamint üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében (Ket. 69. § (2) bek.)