Iparbiztonsági Főfelügyelőség feladataiA 2011. évi CXXXVIII. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény 2012. január 1-i hatályba lépését követően megalakult a megyei iparbiztonsági főfelügyelőség. A főfelügyelőség feladatrendszere: Veszélyes-anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos engedélyezés, felügyelet, ellenőrzés. A lakosság valamint a környezeti érték védelmét szem előtt tartva, a veszélyes üzemek azonosítása a küszöbérték alatti üzemekre, kiemelten kezelt létesítményekre is kiterjesztésre kerül. A katasztrófavédelmi feladatok magasabb szintű ellátására és a megelőzést szolgáló beruházások finanszírozására katasztrófavédelmi hozzájárulás került bevezetésre. A hozzájárulás lehetővé teszi, hogy a szakszerű és hatékony beavatkozáshoz hiányzó anyagi feltételek pótolhatóak legyenek, kialakuljon egy azonnal lehívható forrásfedezet. A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükségessé vált a jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése. Veszélyes áru szállítás közúti ellenőrzése és bírságolási jogosítványainak vasúti, légi, és vízi szállítási ágazatokra történő kiterjesztése. A kritikus infrastruktúra katasztrófavédelme. A létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához szükséges eszközök működőképessége a lakosság számára minősített időszakban is nélkülözhetetlen. Így azok azonosítása besorolása szükséges az egészségügyi, gazdasági, szociális jóléthez. A főfelügyelőség munkája három fő területre tagozódik:
1. A veszélyes üzemek ellenőrzése
A katasztrófavédelmi törvény alapján megváltozik a veszélyes anyagokat gyártó, feldolgozó, felhasználó, illetve tároló gazdálkodó egységek besorolása.
Felső küszöbös üzem Alsó küszöbös üzem Küszöbérték alatti üzem – Kiemelten kezelendő létesítmények – Az alsóküszöb-érték 25%-át elérő üzemek Nem sorolt üzem Az érintett üzemeknek március 31-ig kell bejelentkezniük a törvény végrehajtási rendeletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával. Az üzemazonosítás módját, feltételeit a rendelet 1. számú melléklete, az adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményei a 2. számú melléklet tartalmazza. Fontos eleme a törvénynek a katasztrófavédelmi hozzájárulás, a katasztrófavédelmi bírság, és az igazgatási szolgáltatási díj bevezetése. 2. Veszélyes áru ellenőrzése Január 1-től a veszélyes áruk szállítás ellenőrzése kibővült, a közúti (ADR), mellett a vasúti (RID), a légi és a vízi szállításokra is.
3. Kritikus infrastruktúra Gazdasági, technológiai szempontból minél fejlettebb egy társadalom annál jobban függ az elődei és az általa létrehozott mesterséges környezettől. Ennek egyik megnyilvánulási formája a városok számának gyors növekedése.
A városok léte az infrastrukturális alrendszerek működése nélkül elképzelhetetlen. Ma már az egyéni és társadalmi létet, a gazdasági tevékenységet szolgáló infrastruktúra elemek nagy része a hétköznapi emberek számára rejtve marad A létükről csak akkor vesznek tudomást az emberek, ha nincs fűtés, megszűnt az áramszolgáltatás, akadozik a víz- és csatornaszolgáltatás, nem működnek a TV készülékek, elérhetetlen az Internet stb., tehát a hiányuk jelzi az emberek számára a szükségességüket. A modernkor hétköznapi embere még csak nem is sejti, hogy pl. a mindennapos élelmiszer készleteinek beszerzését mennyire megnehezítheti a telekommunikációs hálózatok tartós üzemzavara. Az egyes kritikus infrastruktúra alrendszerek védelmét azonban nem lehet külön-külön elemenként kezelni. Az első lépés az egyes elemek azonosítása, besorolása és a védelmükhöz szükséges alaptervek elkészítése. |