Iparbiztonsági Főfelügyelőség feladatai



A 2011. évi CXXXVIII. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény 2012. január 1-i hatályba lépését követően megalakult a megyei iparbiztonsági főfelügyelőség.
 
A főfelügyelőség feladatrendszere:
 Veszélyes-anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos engedélyezés, felügyelet, ellenőrzés.
A lakosság valamint a környezeti érték védelmét szem előtt tartva, a veszélyes üzemek azonosítása a küszöbérték alatti üzemekre, kiemelten kezelt létesítményekre is kiterjesztésre kerül.
A katasztrófavédelmi feladatok magasabb szintű ellátására és a megelőzést szolgáló beruházások finanszírozására katasztrófavédelmi hozzájárulás került bevezetésre.
A hozzájárulás lehetővé teszi, hogy a szakszerű és hatékony beavatkozáshoz hiányzó anyagi feltételek pótolhatóak legyenek, kialakuljon egy azonnal lehívható forrásfedezet.
A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükségessé vált a jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése.
Veszélyes áru szállítás közúti ellenőrzése és bírságolási jogosítványainak vasúti, légi, és vízi szállítási ágazatokra történő kiterjesztése.
A kritikus infrastruktúra katasztrófavédelme. A létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához szükséges eszközök működőképessége a lakosság számára minősített időszakban is nélkülözhetetlen. Így azok azonosítása besorolása szükséges az egészségügyi, gazdasági, szociális jóléthez.
 
A főfelügyelőség munkája három fő területre tagozódik:
 
1. A veszélyes üzemek ellenőrzése
A katasztrófavédelmi törvény alapján megváltozik a veszélyes anyagokat gyártó, feldolgozó, felhasználó, illetve tároló gazdálkodó egységek besorolása.

Felső küszöbös üzem
Alsó küszöbös üzem
Küszöbérték alatti üzem
–     Kiemelten kezelendő létesítmények
–    Az alsóküszöb-érték 25%-át elérő üzemek
Nem sorolt üzem

Az érintett üzemeknek március 31-ig kell bejelentkezniük a törvény végrehajtási rendeletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával. Az üzemazonosítás módját, feltételeit a rendelet 1. számú melléklete, az adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményei a 2. számú melléklet tartalmazza.
Fontos eleme a törvénynek a katasztrófavédelmi hozzájárulás, a katasztrófavédelmi bírság, és az igazgatási szolgáltatási díj bevezetése.

2. Veszélyes áru ellenőrzése
Január 1-től a veszélyes áruk szállítás ellenőrzése kibővült, a közúti (ADR), mellett a vasúti (RID), a légi és a vízi szállításokra is.

3. Kritikus infrastruktúra
Gazdasági, technológiai szempontból minél fejlettebb egy társadalom annál jobban függ az elődei és az általa létrehozott mesterséges környezettől. Ennek egyik megnyilvánulási formája a városok számának gyors növekedése.
A városok léte az infrastrukturális alrendszerek működése nélkül elképzelhetetlen. Ma már az egyéni és társadalmi létet, a gazdasági tevékenységet szolgáló infrastruktúra elemek nagy része a hétköznapi emberek számára rejtve marad A létükről csak akkor vesznek tudomást az emberek, ha nincs fűtés, megszűnt az áramszolgáltatás, akadozik a víz- és csatornaszolgáltatás, nem működnek a TV készülékek, elérhetetlen az Internet stb., tehát a hiányuk jelzi az emberek számára a szükségességüket. A modernkor hétköznapi embere még csak nem is sejti, hogy pl. a mindennapos élelmiszer készleteinek beszerzését mennyire megnehezítheti a telekommunikációs hálózatok tartós üzemzavara. Az egyes kritikus infrastruktúra alrendszerek védelmét azonban nem lehet külön-külön elemenként kezelni.
Az első lépés az egyes elemek azonosítása, besorolása és a védelmükhöz szükséges alaptervek elkészítése.