Megye földrajzi jellemzése


 

Vas megye földrajzi jellemzése

 
Vas megye elhelyezkedése a Dunántúl nyugati peremén, az északi szélesség 46o 43' - 47o 28', valamint a keleti hosszúság 16o 08' - 17o 18' közötti területen foglal helyet. Nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával, délen Zala, keleten Veszprém, északon pedig Győr- Moson- Sopron megyével határos. Területe 3 336 km2. Lakóinak száma 268 013, népsűrűsége 80 fő/km2.
 
Jellegzetesen aprófalvas megye. Tizenhárom városa 
(Bük, Celldömölk, Csepreg, Körmend, Kőszeg, Őriszentpéter, Répcelak, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely, Vasvár, Vép, Jánosháza) és 203 kisebb települése van, ezek közül 128 tartozik az 500 lakosnál kisebb lélekszámú települések közé.
 
Vas megye a Nyugat-magyarországi peremvidék elnevezésű földrajzi nagytáj része, melynek területe a Soproni-, Vasi- síkság, az Alpokalja, a Kemeneshát és a Nyugat- zalai- dombság középtájaira terjeszkedik. Felszíne változatos: síkság, dombság, hegység, vulkáni kúpok és vastag kavicstakarók egyaránt megtalálhatók területén. Legmélyebb fekvésű része a Kemenesalján, - 125 m tengerszint feletti magassággal - Kemenesmagasitól délre a Marcal folyó mellett található, míg legmagasabb pontja a Kőszegi-hegységben az Írott-kő 882 m-es magasságával. Ez egyben a Dunántúl legmagasabb pontja is. A megyét délnyugat-északkeleti irányban átlósan átszeli a Rába, mely egy törésvonalat követve, anyagában, szerkezetében és felszíni jellegében is eltérő területek választóvonala. Délkeleti oldalán meredek lejtőkkel emelkedik ki a Kemeneshát, mely a déli részén a Vas- zalai- dombságba, északkelet felé pedig a Kisalföldbe megy át. Keleti előterében helyezkedik el a vulkáni kúpokkal ékes Kemenesalja. A megye nyugati határán jelennek meg az Alpok keleti nyúlványai, az ún. magyar Alpok, vagyis a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy.
 
Vas megye hazánk legkiegyenlítettebb klímájú területe. Ez annak köszönhető, hogy idáig még elérnek az Atlanti-óceán páradús légtömegei, melyek az Alpok hatásával társulva kiegyenlített éghajlatot eredményeznek. Az Őrség és a Kőszegi-hegység 900 mm-t is meghaladó csapadékukkal az ország legcsapadékosabb tájai. A napsütéses órák száma 1800, az évi átlaghőmérséklet 8, 5 Co körül mozog. Ezek a hatások az északkeleti részen mérséklődnek és kontinentális vonásokkal cserélődnek fel. A Vasi-dombság és a Hegyhát területén az évi középhőmérséklet 9, 5 Co , a Vasi-völgység és a Cser területén a 10 Co-ot is elérheti. Ebben az irányban a csapadék mennyisége 900-ról 650 mm-re csökken, a napsütéses órák száma pedig 1800-ról 1950-re nő. A csapadék maximum általában júliusban, északkeleten augusztusban jelentkezik, a minimum januárban van. Ez az Alpok hatásának következménye. A szél a megye nyugati felében uralkodóan északi, a keleti felében északnyugati irányú.
 
A domborzati és éghajlati adottságoknak megfelelően a megye vízhálózata rendkívül sűrű. az országos átlagnál lényegesen nagyobb. A legnagyobb folyó a Rába. Itteni hossza 139 km, s 5841 km2 -es terület vizeit gyűjti össze. Nyugatról húsz kisebb-nagyobb patak torkollik a Rábába. Jelentősebbek közülük a Pinka, a Sorok és a Gyöngyös. A Rába jobb oldalról is húsz patak vizét gyűjti össze Vas megye területén. Ezek közül csupán a Csörnöc- Herpenyő érdemes említésre. Önálló víz a Zala, mely a Balatonba folyik. Vas megye területén 24 km-nyi utat tesz meg, miközben 407 km2 területről gyűjti össze a vizeket. A Répce a megye északi részének Kisalföld felé siető vizeit gyűjti össze mintegy 420 km2-nyi területről. Vas megye természetes állóvizekkel nem rendelkezik. Tavait az itt élő ember hozta létre. Ezek közül jelentősebbek a Szajki- tavak, a Vadása- tó, a Bajánsenyei- tó, valamint a szombathelyi, a sárvári, a kőszegi és a celldömölki csónakázó- illetve horgászó tavak.