Megye veszélyeztetettsége


 

Általános információk
 
A megye általános földrajzi elhelyezkedéséből, településszerkezetéből, közlekedési és ipari struktúrájából következően a lakosságot mind a természeti, mind a civilizációs katasztrófák bekövetkezésének veszélye fenyegeti, veszélyezteti, melyek különböző mértékben a közlekedési hálózatra és a közműszolgáltatásokra (kritikus infrastruktúra) is hatással vannak.

A Vas megye területéhez tartozó 216 település katasztrófavédelmi osztályba sorolása – a települések földrajzi, gazdasági és ipari jellemzőit figyelembe véve – a következőképpen alakul:
 
 
 I. katasztrófavédelmi osztály                          9 település
II. katasztrófavédelmi osztály                        90 település
III. katasztrófavédelmi osztály                     117 település
 
 
Veszélyforrások - kockázati tényezők
 
Árvizek
 
 
A megye árvízi helyzetének szempontjából nemcsak Vas megye jellemzői a fontosak, hanem a kapcsolódó osztrák vízgyűjtő területeké is.
 


A Rába vízgyűjtő területe (forrás: http://raba.vizugy.hu)
 
A megye legjelentősebb folyója a Rába. Ausztriában az Alpok délkeleti lejtőjén ered. Alsószölnöknél lép hazánk területére. Szentgotthárdon egyesül a nála kétszer nagyobb Lapincs folyóval. Kelet felé haladva Körmenden keresztül, az átlag 2,5 km széles völgyben éri el Rábahídvéget, majd azután északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan északkeleti irányban a Kisalföldön át halad tovább, és Győrnél torkollik a Mosoni-Dunába. Nagyobb mellékágai a bal parton a Lapincs, a Pinka, a Gyöngyös, a Sorok-Perint és a Répce, jobb parton pedig a Csörnöc-Herpenyő és a Marcal.

Rába vízgyűjtő területe osztrák oldalon 3000 km2, ez nagy esésű, hegyvidéki jellegű, ezért a nagy csapadékok után néhány órával már megjelenik az ár hullám Szentgotthárdon. Az árvíz pontos előrejelzésére nincs lehetőség, csak a csapadék adatokból lehet megbecsülni az árhullám nagyságát. A Rábán levonuló árvizek tetőzésére Szentgotthárdra pár óra (maximum 12 óra) időelőnnyel, Körmendre a Szentgotthárdi tetőzésből 12-24 óra időelőnnyel, míg Sárvárra, a Körmendi tetőzésből 2 napos időelőnnyel lehet előrejelzéseket készíteni.

A domborzati viszonyok következtében a Rába felső szakaszán (Szentgotthárd – Sárvár) inkább a hirtelen érkező, heves áradások, míg az alsóbb, síkvidéki jellegű szakaszon a tartósabb árhullámok jellemzőek. A folyó alsó szakaszán nagyobb vízállások alakulhatnak ki a Duna és a Rába együttes árhulláma esetén az áradó Duna visszaduzzasztó hatása következtében.

A levonuló árhullámokat befolyásolja, hogy a Rába nem szabályozott - ősállapotú vízfolyás -, így az árhullám szabadon folyik le a völgyben. A völgyi lefolyás igen változatos lehet.
A Pinka, a Gyöngyös, a Sorok-Perint és a Répce patakok is hasonló jellemzőkkel, bírnak.
 
Általánosságban elmondható, hogy a megyében nincsenek tartós, nagy területeket veszélyeztető árvizek, viszont az árvizek kialakulása rendkívül gyors, levonulásuk a szűk völgyekben heves. Emiatt a védekezésre, kitelepítésre nagyon rövid az idő.
 
A megyében 60 települést érint az árvízi veszélyeztetettség.
 
Az utóbbi évek legjelentősebb árvize 2009. június végén - július elején vonult le, mikor egy nagyobb és három árhullám alakult ki a Rába osztrák vízgyűjtőjén, melyek az addig mért legnagyobb vízállást meghaladó tetőzést okozott mind Szentgotthárdon (491 cm), mind Körmenden (519 cm) annak ellenére, hogy az érkező vízhozam nem volt rendkívül magas. Ez az árvíz jelentős völgyi elöntéseket okozott a Rába felső völgyében, melynek következtében több településen a lakott területeket is védeni kell homokzsákokkal és több közutat is le kellett zárni. Az alsó folyószakaszon ez az árhullám nem okozott rendkívüli helyzetet, II-III. fokon vonult le.
 
 
Villámárvíz
 
A villámárvizek kialakulása leginkább dombsági, hegyvidéki területekhez – az Alpokalja és az Őrségi dombvidék – kapcsolódik.
 

Jellemzője a rövid idő alatt kialakuló (akár 10 perctől 6 óráig terjedő időintervallumban) nagy mennyiségű vízszállítás. Dinamizmusából adódóan rövid idő alatt jelentős kárt okozhat az infrastruktúrában, épületekben és a természeti környezetben.

A villámárvizek előrejelelhetősége igen bizonytalan, hiszen a kiváltó ok általában egy lokálisan jelentkező, szélsőséges időjárási esemény. Kialakulása viszonylag ritka (elsősorban a tavaszi és nyári hónapokban fordulnak elő) és többnyire kis vízgyűjtőterületet érintenek.

A megyében 33 településen van villámárvízi veszélyeztetettség miatt besorolva.
 

Rendkívüli időjárásból adódó veszélyeztetettség

A megyénket leginkább a rendkívüli téli időjárás miatti veszélyeztetettség jellemzi. Az úthálózat zöme É-D irányú, a megyében az szélirány É-Ny-i, ezért könnyen alakulnak ki hátfúvások. Az utóbbi években többször előfordult hosszabb- rövidebb ideig hófúvás miatt elzárt település, lezárt útszakasz. Az Alpokalja szeszélyes szélviszonyai miatt az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelműen nem mondható ki, hogy melyik települések, útszakaszok ezek.
 
Természetesen egyik településen sem zárható ki extrém időjárási jelenség (extrém, hideg, hőhullám, szélvihar, jégeső, jegesedés) kialakulása sem. Azzal azonban számolni kell, hogy az időjárási jenségek kialakulása nem minden esetben jelezhetőek előre.
 
Földrengés veszélyeztetettség

Vas megye területén nem húzódik törésvonal, így nem tartozik hazánk földrengések által veszélyeztetett területei közé. De Magyarország területén az eddigi legnagyobb, - mely az egész várost elpusztította - földrengés a rómaiak idejében, Savariában (Szombathelyen) volt 456-ban, ennek magnitúdója a Richter-skála szerinti 6-os fokozatú volt. Azonban ez a földrengés még nem műszeres mérés alapján került rögzítésre, így nem tekinthető hiteles adatnak. A műszeres vizsgálatok alapján Bérbaltavár - Csipkerek térségében van egy feszültség-gyűjtőhely, ahol már több közepes és kisebb erősségű rezgést érzékeltek. Statisztikailag körülbelül 15 évente fordul elő olyan földrengés, amely jelentős károkat okoz. Azokon a területeken, ahol már egyszer volt földrengés nagy valószínűséggel meg fog ismétlődni.
 

Forrás: (http://georisk.hu)
 
 
Veszélyes anyagokat gyártó, feldolgozó, felhasználó, illetve tároló gazdálkodó egységek által fellépő veszélyeztetettség
 
 
A megye területén 1 db felső küszöbértékű és 2 db alsó küszöbértékű, valamint 19 küszöbérték alatti veszélyes anyagok előállításával, felhasználásával illetve tárolásával foglalkozó üzem működik.

 
Az üzemek normál működési körülmények között nem jelentenek veszélyt a lakosságra, azonban súlyos üzemzavar esetén az ipari vagy mezőgazdasági tevékenység során előállított, felhasznált vagy tárolt veszélyes anyag a környezetbe jutva idézhet elő katasztrófát.
 
 
Veszélyes anyag szállításából adódó veszélyeztetettség

A megye területén 7 db főközlekedési útvonal található. A legjelentősebb a kelet-nyugat irányú 8-as számú (E66) főútvonal, melyen a forgalom a forgalom nagyobb része zajlik. A másik kiemelt közlekedési folyosó az észak-dél irányú 86-os számú (E65) főútvonal. A megyénket elsősorban tranzit teher- és személyforgalom érinti, melynek egy része veszélyes árut szállít. A közlekedési utak a megnövekedett forgalmat nehezen tudják átengedni. Ez növeli a közúti balesetek lehetőségét.
 
 
A megyén keresztül jelentős vasúti szállítás is történik a Szombathelyről Csorna (Győr), Celldömölk (Veszprém), illetve Nagykanizsa irányában. A teher és személyszállítás legnagyobb mennyisége ezeken a vonalon bonyolódik le. Érinti a megyét a Szlovéniával összekötetést teremtő Zalalövő – Bajánsenye vasútvonal is. Potenciális veszélyforrást jelentenek a szombathelyi és a celldömölki teherpályaudvarok is, ahol átmenetileg nagyobb mennyiségű veszélyes árut is tárolnak.

Vas megyében nincs hajózható folyó, így vízi áruszállítás nem történik. Mivel csak sportrepülőtereink vannak, így légi szállítmányok indításával, fogadásával sem kell számolnunk.