Tájékoztató anyagok


 


A szabadtéri tűzgyújtás szabályai

A jó idő beköszöntével az emberek közelebb kerülnek a természethez, kirándulnak a parkokban, túrákat szerveznek az erdőkben és megkezdik a tavaszi kerti munkákat. A kirándulóidőben megszaporodik a szabadtéri tűzesetek száma is.

A mezőgazdasági területek rendbetételéhez sokan választják azt a lehetőséget, hogy elégetik a tél során felhalmozódott kerti hulladékot, meggyújtják az egybefüggő száraz, gazos területeket. A kerti, mezőgazdasági- és növényi hulladékok belterületi égetését jogszabály szigorúan tiltja, de módot ad az önkormányzatoknak a helyi szabályozásra. Ez esetben külön önkormányzati rendelet határozza meg, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehet égetni a településen. Ilyenkor a tevékenység végzését a megkezdés előtt 24 órával írásban, vagy a 105-ös telefonszámon a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon kell bejelenteni. Az égetéskor az országos tűzvédelmi szabályzatban előírtakat maradéktalanul be kell tartani! Fontos hangsúlyozni, hogy az égetésért a tevékenységet végző a felelős!

A tilalom kiterjed a termőföldekre, mezőgazdasági területekre is. A termőföldek és mezőgazdasági területek karbantartásáért a termőföld tulajdonosa és használója felel. Amennyiben egy földterületen azért keletkezett tűz, mert annak megfelelő gondozását elmulasztották, az illetékes hatóság földvédelmi- és tűzvédelmi bírságot szab ki!

A szabad levegőn kirándulók sokszor hagyják figyelmen kívül az erdőkben, parkokban kihelyezett felhívó táblákat, amelyek a tűzgyújtás, tűzrakás tiltására vonatkoznak. Erdőterületeken a tűzgyújtáshoz az erdőgazdálkodó írásos engedélye szükséges! Ez alól kivételt képeznek a kijelölt tűzrakóhelyek, valamint a vágástéri hulladékok égetése. Az erdőben kirándulók csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet, de ilyenkor is fontos odafigyelni, hogy a tűzrakóhely környéke meg legyen tisztítva a levelektől, faágaktól, a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, és amint feltámad a szél, el kell oltani.

Tűzgyújtási tilalom esetén, aki tüzet okoz, az felelősséggel tartozik az okozott kár megtérítéséért, valamint tűzvédelmi bírsággal sújtható! A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, grillsütő használata a tűzgyújtási tilalom idején sem tiltott, viszont fokozottan ügyelni kell az általános égetési szabályok betartására! Az érvényben levő tűzgyújtási tilalomról mindig aktuális információt találnak a katasztrófavédelem honlapján.

A szabadtéri tüzek kialakulását a legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság eredményezi. Nem csak a jogszabályok megszegésével és a szándékos égetéssel idézhetünk elő tüzet, hanem egy apró figyelmetlenség is tragédiához vezethet. Egy rossz helyen eldobott gyufa, egy el nem oltott cigarettacsikk rengeteg kárt okozhat a természetben, de hasonlóan veszélyes lehet az is, ha a hulladékokat nem a kijelölt helyre dobjuk el. Míg egy elhajított, napon hagyott üveg tűz kialakulásához vezethet, egy hajtógázas festékes, spray-s palack is felrobbanhat a nyári hőségben! Erdő- és tarlótüzek alakulhatnak ki több hektár területen, és okozhatnak maradandó károkat az anyagi és a természeti értékekben.

A tavaszi-nyári időszakban a katasztrófavédelem területi és helyi szervei a társhatóságokkal közösen folyamatosan ellenőrzik a szabadtéri égetésekkel kapcsolatos szabályok betartását. Amennyiben a tűzvédelmi előírások megszegése tüzet, illetve robbanásveszélyt idéz elő a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Összege 100.000 Ft-tól 3.000.000 Ft-ig terjedhet. Azt a földtulajdonost, használót pedig, aki termőföld-hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettségét elmulasztja, és emiatt a tűz keletkezik, 60.000 - 200.000 Ft bírsággal kell sújtani.

A Vas Megyei Tűzmegelőzési Bizottság felhívja a lakosság figyelmét, hogy az égetéssel kapcsolatban a jogszabályi előírásokat minden esetben tartsák be, folyamatosan figyeljék, van-e érvényben az adott területen tűzgyújtási tilalom, és felelősségteljesen, kellő gondossággal járjanak el, tartsák szem előtt, hogy égő terméket a természetben eldobni, és tüzet felügyelet nélkül hagyni tilos! 


Tűzgyújtási tilalom, fokozott tűzveszély - Mire figyeljünk?

Magyarország erdeiben, növényi vegetációjában a gyors felmelegedés, a magas hőmérséklet és a csapadékmentes időjárás következtében fokozott tűzveszély alakult ki, ezért a vidékfejlesztési miniszter az erdőkre és fásításokra, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre július 22-én általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el.

A tilalom ideje alatt, amely visszavonásig van érvényben, tilos a tűzgyújtás a felsorolt területeken a kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút- és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag és gazégetést is.

Az előző években bekövetkezett szabadtéri tüzek több 100 milliós kárértéket okoztak a megye természeti környezetében, a tűzoltói beavatkozások költsége meghaladta a 30 millió forintot. A pusztítások nyomán az ökológiai elemek csak lassan képesek regenerálódni, egy leégett erdőterület helyreállítása 6-12 évet is igénybe vehet, egy öreg erdő regenerálódása 50-100 évig eltarthat. Számos állatfaj került eddig is a kipusztulás szélére, a szabadtéri tüzek ezt a folyamatot jelentősen felgyorsíthatják.

A szabadtéri tüzek 99 %-a emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt következik be, ezért különösen fontos felelős, meggondolt állampolgári magatartás!

Mire figyeljünk a tűz megelőzése érdekében?

  • Ha közúton és vasúton közlekedünk, figyeljünk arra, hogy ne dobjunk ki égő cigarettát vagy gyufát a járművekből!
  • Gépjárművezetőként ügyeljünk, hogy ne álljunk meg olyan területen, ahol a kiszáradt növényzetet a felforrósodott kipufogó rendszer meggyújthatja!
  • A tüzet mindig gondosan oltsuk el, használjunk hozzá vizet, vagy legalább öt centiméter vastag földtakarást, máskülönben a szél visszagyújtja!
  • Soha ne hagyjuk őrizetlenül a tüzet!
  • A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló, nyílt lánggal működő repülő szerkezet, mint a repülő kívánságlámpás – a hőlégballon és a hőléghajó kivételével – nem üzemeltethető!
  • A mezőgazdasági betakarítást megkezdeni, illetve folytatni csak megfelelően karbantartott, gépszemlén átvizsgált és megfelelt, a szükséges védelmi berendezésekkel, és jogszabályban előírt tűzoltó készülékkel ellátott járművel szabad! A betakarítást követően haladéktalanul végezzük el a tarlóhántást!

Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, bírsággal sújtható. Tűzvédelmi előírás megszegéséért, ha az tüzet idézett elő 100.000- 1.000.000 Ft, tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 200.000- 3.000.000 Ft, abban az esetben pedig, ha a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 60.000-200.00 Ft kötelezően kiszabandó bírságot ír elő a törvény.


A földtulajdonosok figyelmébe!

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a szabadtéri tüzek száma, mind megyénkben, mind országos szinten. Vas megyében 2012-ben 46 %-kal nőtt a bekövetkezett szabadtéri tüzek száma az előző évhez viszonyítva, ami több 100 milliós kárértéket eredményezett a természeti környezetben, komoly környezetszennyezést okozott, továbbá a szabadtéri tüzek oltásával kapcsolatban a tűzoltói beavatkozások költsége meghaladta a 35-40 millió forintot. A szabadtéri tüzek nyomán az ökológiai elemek csak nagyon lassan tudnak regenerálódni.

A szabadtéri tüzek kialakulásában szerepet játszik ugyan a csapadékszegény időszak, de jelentős szereppel bír az elhanyagolt természeti környezet, az emberi felelőtlenség, a jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyása is.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírja:

„A földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség). Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani. Ha a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföld engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás).

A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni (mellékhasznosítás).

Az előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Mulasztás esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság a földhasználókat, illetőleg tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.”

A földterületek gondozásának végrehajtását a tűzvédelmi hatóság supervisori (társhatóságok bevonásával) ellenőrzés keretében rendszeresen fogja ellenőrizni!

Szabadtéri tűz bekövetkezése esetén a tűzvédelmi hatóság vizsgálatot fog lefolytatni annak érdekében, hogy megállapítsa: a kialakulásában és továbbterjedésében szerepet játszott-e a földterület gondozatlansága, a hasznosítási, mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztása.

Azt a földtulajdonost vagy földhasználót, aki a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 60.000 - 200.000 Ft kötelezően kiszabandó bírsággal kell sújtani.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. § (3) alapján az erdő és a parlag tűz elleni védelme – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdonos, a kezelő, illetve a használó feladata.

Ezzel kapcsolatban a tűzvédelmi hatóság jogköréről szóló Kormányrendelet úgy rendelkezik:

  • aki tűzvédelmi előírás megszegésével, tüzet idézett elő 100.000 - 1.000.000 Ft,
  • aki tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 200.000 - 3.000.000 Ft.

bírsággal kell sújtani.

 

Tisztelt földtulajdonosok/ földhasználók!

A szabadtéri tüzek megelőzésében, kialakulási okainak megszüntetésében Önöknek is nagy szerepük van! Ehhez nem kell mást tenni, mint betartani a jogszabályi előírásokat! Jogszabálykövető magatartással, közös erővel csökkenteni tudjuk a szabadtéri tüzek kialakulását!

Tegyünk együtt a biztonságért, a természet, a környezet, megyénk védelméért!


Tegyünk együtt a szabadtéri tüzek megelőzéséért!

A jó idő beköszöntével egyre több lakos cselekszik úgy, hogy a mezőgazdasági területek rendbetételét kevesebb munka ráfordításával hajtják végre, a tél során felhalmozódott kerti hulladékokat elégetik. A kerti, mezőgazdasági- és növényi hulladékok égetését ugyan több jogszabály is tiltja, olykor mégis találkozunk olyannal, hogy a tiltások ellenére önkormányzatok saját rendeleteikkel szabályozott módon engedélyezik az égetést.

A belterületen történő égetés szigorúan tilos. Előfordulhat azonban, hogy az égetést önkormányzati rendelet külön szabályozza. Ilyen esetekben az égetésre az illetékes jegyzőtől külön engedélyt kell kérni, valamint a tevékenység végzését 24 órával korábban írásban be kell jelenteni az illetékes katasztrófavédelmi szervnél (tűzoltó-parancsnokságon). Az égetéskor az országos tűzvédelmi szabályzatban előírtakat maradéktalanul be kell tartani, az égetésért a tevékenységet végző a felelős!

A tilalom kiterjed a termőföldekre, mezőgazdasági-, bel- és erdőterületekre is. A termőföldek és mezőgazdasági területek karbantartásáért a termőföld tulajdonosa és használója felel. Amennyiben valaki a területek gondozását megszegi, és a területen emiatt tűz keletkezik, abban az esetben az illetékes hatóság földvédelmi- és tűzvédelmi bírságot szab ki ellene.

A szabadtéri tüzek kialakulását a legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság eredményezi. A tüzek kialakulása kapcsán a felelősség a tulajdonost, használót, illetve a kezelőt terheli, a felelősséget a tűzvédelmi törvény is meghatározza. Tűzgyújtási tilalom, valamint jogszabályi tiltás ellenére, aki tüzet okoz, az felelősséggel tartozik az okozott kár, valamint a tűzvédelmi bírság megtérítéséért. Az érvényben levő tűzgyújtási tilalomról mindig aktuális információt találnak a következő linken: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_tuzgyujtasi_tilalom .

Az egybefüggő száraz füves területeket gyakran a jogszabályi tiltás ellenére is meggyújtják, mivel ezt az eljárást tartják az elhanyagolt, gazos területek tisztítása, a száraz fűvel borított mezők megújítása kapcsán a leghatékonyabb és legolcsóbb megoldásnak.

A tavaszi-nyári időszakban a katasztrófavédelem területi és helyi szervei a társhatóságokkal közösen folyamatosan ellenőrzik az égetésekkel kapcsolatos szabályok betartását.

Erdőben történő tűz gyújtása csak az erdőgazdálkodó írásos engedélye esetén lehetséges. Ez alól kivételt képeznek a kijelölt tűzrakó helyek, valamint a vágástéri hulladékok.

Fontos továbbá kiemelni, hogy nem csak a jogszabályok megszegésével, szándékos égetéssel idézhetünk elő tüzet, hanem egy apró figyelmetlenség, gondatlanság is tragédiához vezethet. Egy rossz helyen eldobott gyufa, egy autóból kihajított, el nem oltott cigarettacsikk rengeteg kárt okozhat a természetben! Erdőtüzek alakulhatnak ki, éghetnek több hektár területen, és állatok százai válhatnak hontalanná. Ne felejtsük azt se, hogy a természet lassan regenerálódik, rengeteg idő, mire begyógyulnak a figyelmetlenséggel okozott sebek.

A Vas Megyei Tűzmegelőzési Bizottság felhívja a lakosság figyelmét, hogy az égetéssel kapcsolatban a jogszabályi előírásokat minden esetben tartsák be, folyamatosan figyeljék, van-e érvényben az adott területen tűzgyújtási tilalom, és felelősségteljesen, kellő gondossággal járjanak el, tartsák szem előtt, az égő terméket a természetben eldobni tilos! Előzzük meg közösen a szabadtéri tüzek kialakulását!

 

Az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzését célzó, társadalmi célú rövidfilm


A szén-monoxid veszélyei

Minden fűtési idényben hallani olyan halálesetekről, amelyeket régebbi típusú kazán, nem ellenőrzött kémény vagy rossz kályha okoz. Hogyan ismerjük fel a veszélyt és mit tegyünk mérgezés gyanúja esetén? Az alábbiakban néhány jó tanáccsal szolgálunk a balesetek és tragédiák elkerüléséhez. 

Megelőzés
  • Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelőberendezést használjunk!
  • Beüzemelést, javítást bízzuk szakemberre!
  • Rendszeresen ellenőriztessük kéményünk állapotát!
  • Ne tároljunk tűzveszélyes folyadékot, éghető anyagot a kazán/fűtőtest közelében!
  • A kazán környezetét tartsuk tisztán, éghető anyagtól mentesen!
  • A tüzelőanyagot ne tároljuk a kazán közvetlen környezetében!
  • Ügyeljünk arra, hogy a kazán füstcsöve, kéménye se okozhasson tüzet, tartsunk megfelelő távolságot!
  • A tüzelőberendezés füstcsöve legyen fémbilinccsel a falhoz rögzítve, ne tudjon szétcsúszni, kiesni a helyéről!
  • Ügyeljünk arra is, hogy a vízkör elmenő, és visszatérő szelepe a fűtés alkalmával nyitva legyen!
  • Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik! Ilyen esetben a tüzelést ne folytassuk, tartsunk készenlétben nem éghető anyagú edényt, és lapátot (pl. fémvödör, kis szeneslapát), amelyekkel ki tudjuk szedni a parazsat a kazánból, és biztonságosan kivihetjük olyan helyre, ahol azután eloltható.
  • Ha elmegyünk otthonról, ne rakjuk meg a kazánt, mert ha áramszünet lesz, a keringetés megszűntével a víz felforr a kazánban, és az felhasadhat, felrobbanhat!
  • Fatüzelésű kandalló előtt ne szárítsunk mosott ruhát!
  • A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók nyílt égésterűek, tehát a működéshez szükséges oxigént a környezetükből nyerik! Ha a tüzelőberendezés a lakásban van, ügyeljünk arra, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő! A korszerű, jól záró, hőszigetelt ablakok beépítése során gondoljunk arra, hogy lakásunk megfelelő légutánpótlása, szellőztetése biztosítva legyen! Így akadályozhatók meg a szén-monoxid-mérgezések, és a tökéletlen égés látható nyomai, a koromlerakódások a falon.
  • Rendszeresen szellőztessen!
Amit a szén-monoxidról tudni érdemes:
 
A szénmonoxid (CO) a tökéletlen égéskor keletkező melléktermék. Színtelen, szagtalan, ezért érzékszerveinkkel lehetetlen észrevenni. A szénmonoxid-mérgezés kezdeti tünetei a hányinger és a fejfájás, azonban szervezetünk nem minden esetben képes a megfelelő reakcióra, márpedig a szénmonoxid jelenlétének késői felismerése könnyen tragédiához vezethet. A szénmonoxid a lakás légterébe a kéményen keresztül, vagy a tüzelőberendezésen keresztül kerülhet. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék (füstgáz) visszaáramlik a lakásba, míg a nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is juthat szén-monoxid a lakótérbe.
 
Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?
 
Amennyiben szén-monoxid-mérgezés tüneteit észleli (fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger), azonnal ki kell szellőztetni a lakást, nyisson ablakot, ajtót, friss levegő segíthet leghamarabb! Ezt követően kapcsoljon le minden fűtőberendezést, hagyja el a lakást, és a mérgezési tünetekkel forduljon orvoshoz!