|
A tűzvédelem
 Tűzvédelmi tájékoztatók
Szippantott szenyvíz kijelölés
Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat
Tűzvizsgálati eljárás
Vonulási statisztikák
Tűzmegelőzés, tűzoltókészülék, kéményseprés
Vas Megyei Tűzmegelőzési Bizottság
Tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok
Gáz csatlakozóvezeték felülvizsgálat
Szolgáltatási felügyelet
Hatósági eljárások, határozatok
Szakhatósági eljárások
Bírságok, hozzájárulások, járulékok, igazgatási szolgáltatási díjak
Tömbházak és lépcsőházak tűzvédelme
Tűzvédelmi hatósági ellenőrzések
Hírdetőtáblák
|
Tűzvédelmi tájékoztatók
Az elektromosság okozta tüzek megelőzéséről - Fontos a hálózat rendszeres felülvizsgálata! A panelépületek villamos hálózatát azon fogyasztói szokásokhoz igazítva tervezik, amikor a házat építették. A korábban épült panelházak építése óta a háztartások áramigénye jelentősen megnövekedett, ami a belső hálózat túlterheléséhez vezethet. Ez fokozott tűzkockázatot jelent! Az elektromos tüzeket két csoportba lehet sorolni: egyrészt, amikor az elektromos áram által működtetett berendezés hibásodik meg, ilyenkor a hiba folytán a gép belsejében hőképződés indul, mely a tüzet okozza, a másik csoportba pedig a villamos hálózat hibája folyamán kialakuló villamos tüzek tartoznak. Az újszerű technológiák, a számítógépek, az internet megjelenésével az áramforrásokat folyamatosan használjuk, emiatt az elektromos tüzek száma is megnövekedhet. Ennek oka sok esetben az elektromos hálózatok kötelező felülvizsgálatának elmaradása. Jogszabályi előírás, hogy a villamos hálózatot az épületek tűzveszélyességi osztályba sorolásától függően 3 vagy 6 évente felül kell vizsgáltatni. A vizsgálat fényt derít a nem látható hibákra is, melyek így javíthatóvá válnak. A felülvizsgálatok rendszeres elvégeztetése mellett a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azt tanácsolja a lakosságnak, hogy a villamos berendezéseket használat után lehetőleg válasszák le a hálózatról. Ha hosszabb időre elutazunk, ne hagyják áram alatt, konnektorba dugva az elektromos berendezéseket (TV-t, hűtőt, számítógépet, stb.), mivel ezek még kikapcsolt, készenléti állapotban is fogyasztóként üzemelnek. Esetleges meghibásodásuk tüzet okozhat! Műszaki meghibásodás, olyan barkácsolás, javítás, amelyet nem szakember végez, működő berendezés felügyelet nélkül hagyása számtalan lakástüzet eredményezett már. A lakószobákban szinte minden bútor, kárpit, egyéb tárgy éghető anyagú, kiváló táptalajt biztosítva a gyors tűzterjedésnek. A szerelési és beüzemelési feladatokkal csak elektromos szakembert bízzanak meg! Cégeknél, vállaltoknál régóta előírás a villamos biztonságtechnikai, vagyis tűzvédelmi felülvizsgálatok bizonyos időközönkénti elvégzése. Erre rendelet kötelezi őket. A lakossági villamosenergia-felhasználóknak is érdemes azonban nagyobb hangsúlyt fektetni a rendszeres felülvizsgálatra, hiszen az ellenőrzésekkel megelőzhetik, és jelentős mértékben csökkenthetik az elektromos hiba okozta tüzek kialakulásának esélyét!
A lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások Napjainkban sok eltérő lépcsőház található, azonban mindegyiknél a biztonság és a biztonságos együttélés a legfőbb szempont. A lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzat az alábbiak szerint határozza meg. Fogalmi meghatározások Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza a tűzvédelmi tervezés fogalmait. Ide tartoznak az alábbi fogalmak is: A menekülési útvonalakra, a lakó- és szállásépületekre vonatkozó tűzvédelmi használati előírások Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni. Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység nem folytatható. Az épületben, illetőleg helyiségeiben éghető anyag csak olyan mennyiségben tárolható, azzal tevékenység oly mértékben folytatható, amely az épület és helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. A lakásban, üdülőegységben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter, a „C”–„D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból vonatkozó műszaki követelményekben meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható. Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben vagy – a kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével – földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. A jogszabály értelmezése A közlekedők kialakítása Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Kormányrendelet értelmében az építmény közlekedési célú tereinek és helyiségeinek a rendeltetésnek megfelelően egyaránt lehetővé kell tennie a zavartalan, biztonságos közlekedést és biztosítani kell veszély esetén az építmény és annak részei meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata, berendezéseinek működése vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti. Az építmény kiürítésre alkalmas közlekedőit - a várható személyi forgalom egyidejűségének figyelembevételével, és a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával - úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a kiürítésre alkalmas közlekedő hátrányosan befolyásoló térszűkületet ne tartalmazzon. A lépcsőházak kialakítását, méretezésének és légtérelkülönítésének módját a tűzvédelem szabályainak, továbbá az építmény rendeltetése szerinti biztonságos használhatóságnak megfelelően kell tervezni és megvalósítani. A lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. Kivételt képeznek ez alól az alábbiak:
Egyéb éghető anyagnak tekintendő a lábtörlő, falitükör, postaláda, babakocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, valamint ezekhez hasonló egyéb, a lakórendeltetéssel összefüggő, tárolóeszköznek nem minősülő tárgy. A kiürítési számítással kell meghatározni a menekülési útvonal szükséges szabad szélességét, ami nem lehet kevesebb (a nyílászárók kivételével):
A 2011. október 6. előtti tűzvédelmi követelményrendszer alapján létesült lakóépületek, lakórendeltetésű épületrészek esetében a lakásbejárat és az épület bejárata közötti közlekedőt, lépcsőházat menekülési útvonalként tervezték meg, emiatt az 1,1 m szabad szélességet és a felsorolt követelmények teljesülését biztosítani kell. Abban az esetben, ha kiürítési számítás eredményeképpen a szükséges szabad szélesség meghaladja az 1,1 métert, akkor ezt a számított nagyobb szabad szélességet kell biztosítani. Vagyonvédelmi rácsok és a bejáratok lezárása A rácsos ajtó elhelyezéseinek feltételei:
Az ilyen kialakítás esetén felhívjuk a figyelmet, hogy ugyan a rácsos ajtó elhelyezése tűzvédelmi előírásokkal nem ellentétes, azonban a kialakítás a menekülést valamint a tűzoltói beavatkozás hatékonyságát korlátozza. A lakások bejárati ajtóinak ráccsal történő lezárása, valamint a lakóépületek főbejáratainak kulccsal, illetve elektromos zárral (kóddal) történő zárása, tűzvédelmi jogszabályokat nem sért. Elektromos zár esetén a menekülés irányából észlelhető és hozzáférhető helyen a zárat oldó, feliratozott nyomógombot kell elhelyezni. A közlekedőkön elhelyezhető tárgyak
A tűzvédelmi szabályok a lakók biztonságát növelik, illetve tűz esetén az életmentés és a tűzoltás gyors végrehajtását segítik, emiatt lényeges a jogszabályi rendelkezések ismerete és betartása!
A szabadtéri tűzgyújtás szabályai A jó idő beköszöntével az emberek közelebb kerülnek a természethez, kirándulnak a parkokban, túrákat szerveznek az erdőkben és megkezdik a tavaszi kerti munkákat. A kirándulóidőben megszaporodik a szabadtéri tűzesetek száma is. A mezőgazdasági területek rendbetételéhez sokan választják azt a lehetőséget, hogy elégetik a tél során felhalmozódott kerti hulladékot, meggyújtják az egybefüggő száraz, gazos területeket. A kerti, mezőgazdasági- és növényi hulladékok belterületi égetését jogszabály szigorúan tiltja, de módot ad az önkormányzatoknak a helyi szabályozásra. Ez esetben külön önkormányzati rendelet határozza meg, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehet égetni a településen. Ilyenkor a tevékenység végzését a megkezdés előtt 24 órával írásban, vagy a 105-ös telefonszámon a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon kell bejelenteni. Az égetéskor az országos tűzvédelmi szabályzatban előírtakat maradéktalanul be kell tartani! Fontos hangsúlyozni, hogy az égetésért a tevékenységet végző a felelős! A tilalom kiterjed a termőföldekre, mezőgazdasági területekre is. A termőföldek és mezőgazdasági területek karbantartásáért a termőföld tulajdonosa és használója felel. Amennyiben egy földterületen azért keletkezett tűz, mert annak megfelelő gondozását elmulasztották, az illetékes hatóság földvédelmi- és tűzvédelmi bírságot szab ki! A szabad levegőn kirándulók sokszor hagyják figyelmen kívül az erdőkben, parkokban kihelyezett felhívó táblákat, amelyek a tűzgyújtás, tűzrakás tiltására vonatkoznak. Erdőterületeken a tűzgyújtáshoz az erdőgazdálkodó írásos engedélye szükséges! Ez alól kivételt képeznek a kijelölt tűzrakóhelyek, valamint a vágástéri hulladékok égetése. Az erdőben kirándulók csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet, de ilyenkor is fontos odafigyelni, hogy a tűzrakóhely környéke meg legyen tisztítva a levelektől, faágaktól, a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, és amint feltámad a szél, el kell oltani. Tűzgyújtási tilalom esetén, aki tüzet okoz, az felelősséggel tartozik az okozott kár megtérítéséért, valamint tűzvédelmi bírsággal sújtható! A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, grillsütő használata a tűzgyújtási tilalom idején sem tiltott, viszont fokozottan ügyelni kell az általános égetési szabályok betartására! Az érvényben levő tűzgyújtási tilalomról mindig aktuális információt találnak a katasztrófavédelem honlapján. A szabadtéri tüzek kialakulását a legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság eredményezi. Nem csak a jogszabályok megszegésével és a szándékos égetéssel idézhetünk elő tüzet, hanem egy apró figyelmetlenség is tragédiához vezethet. Egy rossz helyen eldobott gyufa, egy el nem oltott cigarettacsikk rengeteg kárt okozhat a természetben, de hasonlóan veszélyes lehet az is, ha a hulladékokat nem a kijelölt helyre dobjuk el. Míg egy elhajított, napon hagyott üveg tűz kialakulásához vezethet, egy hajtógázas festékes, spray-s palack is felrobbanhat a nyári hőségben! Erdő- és tarlótüzek alakulhatnak ki több hektár területen, és okozhatnak maradandó károkat az anyagi és a természeti értékekben. A tavaszi-nyári időszakban a katasztrófavédelem területi és helyi szervei a társhatóságokkal közösen folyamatosan ellenőrzik a szabadtéri égetésekkel kapcsolatos szabályok betartását. Amennyiben a tűzvédelmi előírások megszegése tüzet, illetve robbanásveszélyt idéz elő a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Összege 100.000 Ft-tól 3.000.000 Ft-ig terjedhet. Azt a földtulajdonost, használót pedig, aki termőföld-hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettségét elmulasztja, és emiatt a tűz keletkezik, 60.000 - 200.000 Ft bírsággal kell sújtani. A Vas Megyei Tűzmegelőzési Bizottság felhívja a lakosság figyelmét, hogy az égetéssel kapcsolatban a jogszabályi előírásokat minden esetben tartsák be, folyamatosan figyeljék, van-e érvényben az adott területen tűzgyújtási tilalom, és felelősségteljesen, kellő gondossággal járjanak el, tartsák szem előtt, hogy égő terméket a természetben eldobni, és tüzet felügyelet nélkül hagyni tilos!
A kerti hulladékégetés szabályai A tavaszi időben egyre több helyen kezdik meg a tavaszi munkákat és a kerti égetéseket. Azonban több esetben is előfordul, hogy nem tartják be az általános égetési szabályokat. A kerti, mezőgazdasági és növényi hulladékok belterületi égetését jogszabály szigorúan tiltja, de lehetőséget ad az önkormányzatoknak a helyi szabályozásra. Ilyenkor önkormányzati rendelet határozza meg, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehet égetni a településen. A tilalom kiterjed a termőföldekre, mezőgazdasági területekre is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az általános égetési szabályokat minden esetben maradéktalanul be kell tartani! A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Vas Megyei Tűzmegelőzési Bizottság az alábbi előírásokra hívja fel a lakosság figyelmét:
A tavaszi-nyári időszakban a katasztrófavédelem a társhatóságokkal közösen folyamatos ellenőrzéseket tart, melyen a szabadtéri égetésekkel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják. Abban az esetben, ha egy ellenőrzés során, vagy tűz esetén a kiérkező hatóság azt tapasztalja, hogy az égetésnél nem tartották be a fenti előírásokat, hatósági eljárást kezdeményeznek. Amennyiben a tűzvédelmi előírások megszegése miatt tűz keletkezik, a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Összege 100.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedhet. Abban az esetben pedig, ha a tűzvédelmi előírások megszegése tüzet okoz, és emiatt tűzoltói beavatkozás is szükségessé válik, a kötelező bírság legkisebb mértéke 200.000 Ft, legnagyobb mértéke 3.000.000 Ft. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kéri a lakosságot, hogy tartsák be az égetés szabályait, minden esetben körültekintően járjanak el, és szeles időben függesszék fel az égetést!
Tűzvédelmi szabályok, kívánságlámpások - Mire figyeljünk a szabadtéri rendezvényeken? A nyár beköszöntével megkezdődik a szabadtéri rendezvények időszaka. Mindenütt különféle a szabadtéri programok között válogathatnak az érdeklődők. A vásárok, koncertek és az egyéb jobbnál jobb rendezvények általában sok látogatót vonzanak, kisebb területen sok ember gyűlik össze, ezért különösen fontos, hogy a programok szervezői odafigyeljenek az érdeklődők biztonságára. A szabadtéri rendezvények megtartásával kapcsolatos szabályokat egyrészt a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet, másrészt az Országos Tűzvédelmi Szabályzat írja elő. A jogszabályi előírások értelmében szabadtéri rendezvénynek számít mindaz az épületen kívül szervezett esemény, amely 5000 m2-nél nagyobb területen zajlik. Nem tartozik ide a családi eseményekkel kapcsolatos, illetve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvény. Ezen belül zenés, táncos rendezvénynek minősülnek azok a zenés-táncos programok, melyeket a szabadban tartanak, és várható, hogy időtartamuk alatt – egyes időpontokban – a résztvevők létszáma meghaladja az 1000 főt. Ugyanide sorolja a jogszabály azokat a rendezvényeket is, amelyeket hasonló feltételek mellett, de épületekben, tömegtartózkodásra szolgáló építményben vagy helyiségben (300 fő felett) bonyolítanak le. A zenés, táncos rendezvényt a rendezvény helye szerinti önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni, megfelelő adattartalommal, így többek között a biztonsági tervvel, és ezt követően történhet az engedély kiadása. Az adott szabadtéri rendezvényre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni, és azt a rendezvény időpontja előtt 30 nappal tájékoztatás céljából az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek (Sárvár, Szombathely, Körmend) megküldeni. A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírásoknak a következőket kell tartalmaznia:
A szabadtéri rendezvény területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A közönség közlekedésére, eltávozására kijelölt útvonalat a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével számítás alapján kell méretezni. Abban az esetben, ha a rendezvény a vonatkozó tűzvédelmi szabályoknak, biztonsági előírásoknak nem felel meg, a katasztrófavédelem tűzvédelmi bírságot szabhat ki, illetve intézkedhet a rendezvény megtiltására. Mindemellett, ha egy hatósági ellenőrzés során nyer bizonyítást, hogy a rendezvény releváns adatai eltérnek a bejelentett tervektől (jelentős létszámtúllépés az engedélyezettől), az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik, a katasztrófavédelem azonnali hatállyal felfüggeszti annak folytatását. Veszély esetén a helyszínen elhelyezett, menekülést segítő „utánvilágító” táblák nyújtanak folyamatos tájékoztatást a terület elhagyásának irányáról. Kísérjék figyelemmel a szervezők utasításait, és figyeljenek a hangosbemondókban elhangzottakra! Szükség esetén a kiürítést az arra felkészített személyek végzik, kérjük, kövessék utasításaikat és segítsék elő a munkájukat! Sokan nem ismerik a „kívánságlámpások” használatával kapcsolatos szabályokat. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján „A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezet – a hőlégballon és a hőléghajó kivételével – nem üzemeltethető.” Tehát az irányítás nélkül nyílt lánggal működő repülőszerkezet nevesítve van, használata tiltott. Mivel az égi lámpások a rendeltetésszerű használatukból adódóan ellenőrizhetetlen tűzforrások, ezért a termékek a tűzveszély kockázatát hordozzák magukban, égési sérüléseket, anyagi károkat okozhatnak. Használatuk 100.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható.
Biztonságban a gázpalackok környezetében is Évente több alkalommal is riasztják olyan káresetekhez a tűzoltókat, amelyek helyszínén gázpalack is van. Az ilyen tűzeseteknél a propán-bután gázpalackok gyakran fel is robbannak. Túlhevült acetilénpalack esetén a robbanást megelőzni már csak kilövésével lehet. Az esetek jelentős részében a lakosság által használt propán-butángáz-palackok (PB) nehezítik a tűzoltók munkáját, azonban a hő hatására felhevülő acetilénpalackokban is könnyen beindul a robbanáshoz vezető folyamat. Utóbbiak főleg az autószerelő és karosszérialakatos műhelyekben fordulnak elő. A gázpalackok helyes tárolására és használatára tehát kiemelt figyelmet kell fordítani. A háztartásokban a 11,5 és a 23 kilogrammos töltettömegű PB-palackok a leggyakoribbak, a vonatkozó rendeletek szerint utóbbinál nagyobbat nem is szabad használni otthon. Figyelni kell arra is, hogy abban a helyiségben, amelyben a gázzal működő készülék van, egyszerre csak egy palackot lehet tartani, és a lakásban is legfeljebb kettő lehet, töltettömegük együtt nem haladhatja meg a 35 kilogrammot. A tárolás körülményei is lényegesek: PB-gáz esetében a tartalékpalackok tárolóhelyének ötméteres körzetében nem lehet terepszintnél mélyebb melléképítmény vagy létesítmény (például pince, kút, csatorna), pincelejáró, pinceablak. Ráadásul legfeljebb 35 kilogramm töltettömegnek megfelelő mennyiségű tartalékpalack tárolható. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezései szerint propán-butángáz-palackot pincében vagy alagsorban egyáltalán nem lehet tárolni. Tilos gázpalackokat tárolni nehezen megközelíthető, a közlekedést és a mentést akadályozó helyeken, továbbá lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokban, átjárókban, vagy azok közvetlen környezetében, garázsokban is.
Aratás idején is figyeljünk a tűzesetek megelőzésére! A nyári betakarítási munkák során is kiemelt figyelmet kell fordítani a szabályok betartására, hiszen tűzveszélyes tevékenységről lévén szó, egy apró figyelmetlenségből tűz keletkezhet. Az aratási munkák során nem elég a tűzvédelmi szabályok ismerete, különösen fontos azok betartása is! A betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelmére, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza. A mezőgazdasági erő- és munkagépek tűzvédelme, karbantartása A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő tűzoltókészülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját nyolc nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni. Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint a mezőgazdasági munkálatokat megkezdeni csak megfelelően karbantartott, átvizsgált és a szükséges védelmi berendezésekkel, valamint a jogszabályi előírásban meghatározott tűzoltókészülék – érvényes felülvizsgálattal rendelkező és karbantartott, ép szerelvényekkel és megfelelő nyomással – járművön történő készenlétben tartásával szabad. A betakarítási munkálatok, kazalozás, bálázás munkafolyamata sem mentes a veszélyektől, ezért az aratás megkezdése előtti gépszemlét nyolc nappal annak megtartása előtt az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemlén túl a gép kezelője köteles napi szinten ellenőrizni a szikratörő, a kipufogó-vezeték műszaki állapotát. A tartalék üzemanyag és kenőanyag tárolási feltételeit egyaránt pontosan leírja az Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A tűzvédelmi előírások betartásával jelentősen csökkenthető a tűz kialakulásának esélye! Az aratás tűzvédelmi szabályai Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, és ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Védőszántást kell készíteni továbbá abban az esetben is, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. Kiemelten fontos, hogy a dohányzás veszélyeit a betakarítási munkálatok közben is szem előtt tartsuk, hiszen egy rosszul eloltott cigaretta, vagy egy aprócska parázs miatt hatalmas területek válhatnak a lángok martalékává. Éppen ezért a gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai A levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható. Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni, továbbá az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót tilos minden oldalról egyszerre meggyújtani, hiszen menekülési lehetőséget kell biztosítani a vadállatok számára. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres széles védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni! Harminc hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető! Az égetés idején a területtől függetlenül legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani! Az égetést követően a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani. A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes bejelentés. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető! Az előírások figyelmen kívül hagyása, vagy az emberi gondatlanság tűz kialakulásához vezethet, ezért a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a lakosság figyelmét a fenti szabályok betartására!
A kéménytüzek megelőzése A fűtési szezon kezdetével egy időben sajnálatos módon megjelennek a kéménytüzes, füstmérgezéses esetek. A gyakran tragikus kimenetelű események, robbanások és szén-monoxid-mérgezések többsége kellő odafigyeléssel megelőzhető lenne. A szén-monoxid-mérgezés legtöbbször a tüzelő-, fűtő-, és egyéb berendezések, úgy mint páraelszívó, kandalló helytelen használatára, a karbantartás és ellenőrzés hiányára, vagy a helyiségek nem megfelelő szellőztetésére vezethető vissza. Éppen ezért különös fontos a kémények rendszeres ellenőrzése. A szén-monoxid színtelen és szagtalan, így jelenléte nehezen észlelhető. Jellemzően a tüzelőberendezésen vagy a nem megfelelően működő kéményből, nem kellően tömített kályhából, kandallóból, füstcsőből, kazánból, vagy az elszennyeződött fürdőszobai „átfolyós” vízmelegítőből áramlik vissza a légtérbe. A kémények ellenőrzését Vas megyében két szolgáltató végzi, akik féléves ütemterv szerint járják be a megye településeit, sormunka keretében ellenőrzik a kémények állapotát és szükség esetén végrehajtják a kémények tisztítását. Kémények esetében két fűtési módot különböztetünk meg, a gázzal, illetve a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtést. A kémények ellenőrzése azért fontos, hogy a bennük lerakódott koromtól, szennyeződéstől megtisztítsák. Fontos, hogy a kémény, füstelvezető olyan állapotban legyen, hogy az megfelelően be tudja tölteni a rendeltetését. Gázkészülékek és gázkazánok esetén fontos a műszaki felülvizsgálat és a csatlakozó vezetékek tömítettségének ellenőrzése. Nyitott égésterű gázkazánok esetén kiemelt szerepe van a megfelelő levegő-utánpótlás biztosításának, ezért ajánlott fűtés ideje alatt is a szellőztetés. A nyílászárók cseréjét követően a tökéletes égéshez szükséges levegőmennyiség nem minden esetben biztosított, ezért tökéletlen égés jöhet létre, belőle pedig szén-monoxid szabadul fel. Műanyag nyílászárók cseréje esetén ajánlatos a helyiségek levegőcseréjének akár ablakon elhelyezett szellőző nyílások, vagy ventilátor beépítésével biztosítása. Fontos, hogy engedjük be a kéményseprőt és biztosítsuk számára a kémény tisztítását, ellenőrzését! Szilárd tüzelésű kémények esetében évente két alkalommal, gáztüzelésű készülékek esetén pedig évente egy alkalommal kötelező a kéményseprő általi felülvizsgálat! Az ingatlan tulajdonosa köteles a gázkészülékeket ötévente, csatlakozóvezetékeit pedig tízévente szakemberrel ellenőriztetni!
A fűtési szezon veszélyei Minden fűtési idényben hallani olyan halálesetekről, amelyeket régebbi típusú kazán, nem ellenőrzött kémény vagy rossz kályha okoz. Hogyan ismerjük fel a veszélyt és mit tegyünk mérgezés gyanúja esetén? Az alábbiakban néhány jó tanáccsal szolgálunk a balesetek és tragédiák elkerüléséhez. Megelőzés
Amit a szén-monoxidról tudni érdemes: A szénmonoxid (CO) a tökéletlen égéskor keletkező melléktermék. Színtelen, szagtalan, ezért érzékszerveinkkel lehetetlen észrevenni. A szénmonoxid-mérgezés kezdeti tünetei a hányinger és a fejfájás, azonban szervezetünk nem minden esetben képes a megfelelő reakcióra, márpedig a szénmonoxid jelenlétének késői felismerése könnyen tragédiához vezethet. A szénmonoxid a lakás légterébe a kéményen keresztül, vagy a tüzelőberendezésen keresztül kerülhet. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék (füstgáz) visszaáramlik a lakásba, míg a nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is juthat szén-monoxid a lakótérbe. Mit tegyünk, ha megtörtént a baj? Amennyiben szén-monoxid-mérgezés tüneteit észleli (fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger), azonnal ki kell szellőztetni a lakást, nyisson ablakot, ajtót, friss levegő segíthet leghamarabb! Ezt követően kapcsoljon le minden fűtőberendezést, hagyja el a lakást, és a mérgezési tünetekkel forduljon orvoshoz!
Tűz a konyhában A konyhai sütés-főzés során sűrűn előfordul, hogy a nagy sürgés-forgásban figyelmetlenek vagyunk, és hamar megtörténhet a baj! A lakásban keletkező tüzek számát tekintve nem elhanyagolható veszélyforrás a fűtőberendezések használata, kisebb számban előfordulnak elektromos berendezések meghibásodásából eredő tüzek is, azonban legnagyobb számban konyhai tűzesetek miatt riasztják a tűzoltókat. Mire figyeljünk a konyhában?A gázégő lángjának, az elektromos tűzhely lapjának intenzív hője lángra lobbanthatja az odalógó konyharuhát, konyhakesztyűt, de akár a tűzhelynél tevékenykedő ember ruházatát is. Ha megtörtént a baj, az égő ruhaneműt vízzel elolthatjuk. Előfordulhat, hogy a háztartási gépek működése során rendellenességet tapasztalunk, úgymint a vezeték, a csatlakozó dugó jelentős felmelegedése, vagy például füstöl a készülék belseje. Az elektromos hálózatra kapcsolt készülékek esetében akár mechanikai, akár elektromos meghibásodás tűzhöz vezethet. Az ilyen készüléket ne használjuk tovább, az elektromos hálózatról válasszuk le, és hívjunk szerelőt! Fontos, hogy csak jó minőségű, sértetlen hosszabbítót és elosztót használjunk! A fali aljzatok, illetve a vezetékes házhálózat használatakor vegyük figyelembe, hogy milyen teljesítményű készüléket, és mennyi ideig kívánunk működtetni róla. Ha a vezetékek felmelegedés nélkül nem bírják el a megnövekedett terhelést, szintén tű keletkezhet. A nagyobb teljesítményű elektromos készülékek bekötése, csatlakoztatása előtt célszerű elektromos szakember véleményét kérni a vezetékcserék szükségességével kapcsolatban is! Mit ne tegyünk, ha mégis tűz üt ki a konyhában? Fontos kiemelni, mert a konyhai tüzek esetében gyakori hiba, hogy a túlhevült, meggyulladt étolajat vízzel próbálják meg eloltani az emberek. Az égő olaj hatására azonban a vízből pillanatok alatt gőz keletkezik, ami már jóval könnyebb az olajnál, ettől az égő olaj szinte kirobban az edényből. Ennek következményei súlyos égési sérülések lehetnek, valamint a konyhában lévő többi tárgy is lángra kaphat. Úgy járunk el helyesen, ha az égő lábosra, olajsütőre fedőt teszünk – így az égés azonnal megszűnik –, majd zárjuk el a tűzhelyet. Egy másik hasznos módszer, ha a kereskedelmi forgalomban kapható lángmentesített takaróval fedjük le az égő edényt. Az ideális persze az lenne, ha a konyhában tartanánk készenlétben olyan tűzoltó készüléket, amellyel a konyhában keletkező bármilyen tűz biztonsággal eloltható.
A karácsonyfatüzek megelőzhetők Az ünnepek alatt kiemelt veszélyforrást jelenthetnek a karácsonyfán elhelyezett díszek, csillagszórók, égősorok. Kellő odafigyelés hiányában tűz alakulhat ki, a fenyő hamar lángra kaphat. Egy ilyen esemény nemcsak az ünnep hangulatát teheti tönkre, de a lakásban is komoly károkat okozhat. A karácsonyfát gyertyákkal, csillagszórókkal, izzósorokkal díszítjük fel. Ezek felügyelet nélkül hagyása gyakran vezet tűz kialakulásához. Ha a karácsonyfa lángra kap, a tűz rendkívüli gyorsasággal terjed. Egy perc alatt leéghet az egész fa, egy átlagos méretű helyiség pedig 5-10 perc alatt teljesen kiéghet. Célszerű a gyertyákat inkább az asztalon, díszként, vagy az adventi koszorú részeként használni, hiszen az ünnep fényét így is emelik. Természetesen itt is fokozottan ügyelni kell arra, hogy soha ne hagyjuk el helyiséget úgy, hogy őrizetlenül maradjon egy gyertya. Különösen gyerekek közelében legyünk elővigyázatosak! A karácsonyfán elhelyezett csillagszórók is balesetveszélyesek, éppen ezért azt tanácsoljuk, hogy csak felnőtt gyújtsa meg, és miután leégett, maradványát távolítsuk el a fáról! A gyújtóeszközöket a gyermekek elől gondosan zárjuk el! Elhelyezésüknél fontos szempont, hogy az éghető karácsonyfadíszektől nagyobb távolságot hagyjunk! Az izzósorokkal kapcsolatosan fontos szabály, hogy csak magyar érintésvédelmi előírásoknak megfelelő elektromos lámpafüzéreket használjunk! Az olcsó díszítések legtöbbször rossz minőségűek, komoly veszélyt jelenthetnek. A legjobb, ha már a boltban kipróbáljuk az égősort!A tűz keletkezésének megelőzése érdekében a lámpafüzéreket éjszakára, vagy hosszabb távollét idejére kapcsoljuk ki, mert a zárlatból keletkező tűz pár perc alatt továbbterjedhet. Egy hasznos tipp a megelőzéshez Állítsuk vízbe, vagy földbe a karácsonyfát, öntözzük folyamatosan, így megelőzhető, hogy a fa túlságosan kiszáradjon, és könnyen lángra kapjon! Ha bekövetkezett a baj Jelentős előny tűzvédelem szempontjából, ha egy lakás rendelkezik tűzjelzővel, tűzoltó készülékkel, vagy tűzoltó kendővel és így idejében el lehet fojtani a tüzet. Az ablakokat nem szabad kinyitni, mert a friss oxigén tovább táplálja a tüzet! Dobjunk a fára pokrócot, így megakadályozhatjuk, hogy a tűz oxigénhez jusson! A legfontosabb azonban, hogy azonnal tárcsázzuk a 105-öt, hívjuk a tűzoltókat!
Pirotechnikai eszközök - A szabályok megszegése bírsággal sújtható! Szilveszter közeledtével megjelennek a városokban a tűzijáték-árusító standok. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a lakosság figyelmét a pirotechnikai eszközök felhasználásának szabályaira. A pirotechnikai termékek osztályba sorolása: A pirotechnikai terméket a rá vonatkozó alapvető biztonsági követelmények figyelembevételével a gyártó a pirotechnikai termék kockázati szintje, valamint felhasználási módja alapján osztályokba sorolja. I. pirotechnikai osztályba soroljuk azokat a szórakoztató célra szánt azon pirotechnikai termékeket, amelyek használata nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyeket – beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is – behatárolt területen való használatra szántak. Ilyen pirotechnikai termékeket 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül vásárolhatnak, birtokolhatnak, felhasználhatnak, 14 év alatti személyek csak nagykorú felügyelete mellett használhatnak. II. pirotechnikai osztályba tartoznak azok a pirotechnikai terméket, amelyek használata alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel jár, és amelyeket szabadban lévő behatárolt területen való használatra szántak. Az ilyen pirotechnikai termékeket a 16. életévét betöltött személyek engedély nélkül vásárolhatnak, birtokolhatnak, felhasználhatnak. A 16. életévet be nem töltött személyek csak nagykorú személy felügyelete mellett használhatnak fel II. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték-termékeket. Azokat a termékeket soroljuk III. pirotechnikai osztályba, amelyek használata közepes kockázattal jár, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szántak, és zajszintjük nem ártalmas az emberi egészségre. A IV. pirotechnikai osztályba kell sorolni azokat a pirotechnikai termékeket, amelyek használata nagy kockázattal jár, kizárólag pirotechnikus által használhatóak és kezelhetőek, és zajszintjük nem ártalmas az emberi egészségre. Az engedélyezett időszak: A III. osztályba tartozó pirotechnikai termékeket nagykorú személyek december 28-31. között engedély nélkül megvásárolhatják, és január 05-ig birtokolhatják, illetve tárolhatják. A megvásárolt termékek felhasználása december 31-én 18.00 órától január 1-én 06.00 óráig engedély nélkül történhet. A fel nem használt termékeket a vevő köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen, és költség felszámítása nélkül visszavenni! Magánszemély petárdát nem birtokolhat! A megvásárolt termékek tárolása: Lakásban a szabadon birtokolható játékos pirotechnikai termékekből 1 kg bruttó tömeg, míg a kis és közepes tűzijáték termékekből 3 kg bruttó tömegmennyiség tárolható. A közepes tűzijáték tárolása csak a december 28-január 05. közötti időszakban történhet. A felhasználás szabályai:
A biztonsági szabályok be nem tartása esetén: A szabálysértési törvény határozza meg, és a következőképpen szankcionálja a polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértések elkövetését:
|