Illetékességi, működési területek

1. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság feladatkörét tekintve 3 területen jár el:

tűzvédelem,
iparbiztonság,
polgári védelem.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 4. § b) pontja - az értelmező rendelkezések körében - a tűzvédelmi feladatokat az alábbiak szerint határozza meg: a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása.

A Ttv. 4. § c) pontja a tűzmegelőzés fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság végrehajtja a Ttv. és végrehajtási rendeleteként kiadott tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott tűzvédelmi feladatokat.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szankcionális és intézkedési jogkörei

A kiadott kötelezést tartalmazó határozataiban foglaltak be nem tartása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján természetes személy esetén 500.000,-Ft-ig jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 1.000.000,-ig terjedő eljárási bírság szabható ki.

Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén a szükséges intézkedést (határozat) megteszi a Ket. alapján.
I. fokú szakhatósági állásfoglalásában foglaltak figyelmen kívül hagyása esetén felügyeleti intézkedést kezdeményezhet a Ket. alapján.
Tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások megszegése esetén tűzvédelmi bírságot kezdeményezhet.

A katasztrófavédelmi kirendeltség szankcionális és intézkedési jogkörei

Tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásainak megszegése esetén szabálysértési eljárást kezdeményezhet, illetve helyszíni bírságot szabhat ki a 218/1999.(XII.28.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben.
Közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést a KET. alapján.
A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki.
A tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszűntetésére, és szükség esetén tűzvédelmi hatósági intézkedés tesz 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján.
Az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását - amennyiben az rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent - a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti, illetve a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzoltó eszközök használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján.
Az I. fokú szakhatósági állásfoglalásában foglaltak figyelmen kívül hagyása esetén felügyeleti intézkedést kezdeményezhet a Ket. alapján.

2. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékességi és működési területe

3. A hatósági eljárások során az ügyfelet megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek a Ket. alapján:

Az ügyfelet a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség (Ket. 2. § (1) bek.)
Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga (Ket. 4. § (1) bek.)
Az ügyfél köteles az eljárás során jóhiszeműen közreműködni, magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli (Ket. 6. §)
A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti (Ket. 61. §)
Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője – a Ket-ben meghatározott keretek között – az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat (Ket. 8. §)
Az ügyfélnek jogában áll az eljárás során szóban vagy írásban nyilatkozatot tenni, a nyilatkozattételt megtagadni (Ket. 51. §)
Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat (Ket. 40. § (1) bek.)
Jogában áll az ügy irataiba betekinteni, azokról másolatokat, feljegyzéseket készíteni, azokra észrevételt tenni, az elírások kijavítását kezdeményezni (Ket. 68. §, 69. § (5) bek.)
Az ügyfél az adatok konkrét megjelölésével kérheti az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának kizárását személyes adatainak, valamint üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében (Ket. 69. § (2) bek.)