Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia

Az online megrendezett konferencia alapvető célja az első nemzeti éghajlatváltozási értékelő jelentés megírásának megalapozása. A konferencia egyszerre tárgyalja a természettudományos alapokat, a hatásokat, az alkalmazkodást és a mérséklést is. A csaknem háromszáz előadás a széles körű hazai tudományos közösséget átfogóan és színesen jeleníti meg. 

Áder János köztársasági elnök a nyitóbeszédében kiemelte: „Azért jöttek össze húsvét után egy héttel, hogy a klímaváltozás kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozódott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, amely két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet. Vállalásuk egyszerre időszerű, reményt keltő és tiszteletreméltó.” Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy a magyar klímasemlegességi cél összhangban áll a tudomány által megkövetelt ambícióval és a kormány támogatja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) működését. 

„Egyre fontosabb, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos nagyon különböző témákon és diszciplínákon dolgozó emberek tudjanak egymásról, és együttműködjenek. Erre ad lehetőséget ez a konferencia” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diana, a HuPCC alapító tagja, a konferencia társelnöke. Dr. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa elmondta, a klímabiztonság már az 1980-as évek végétől, legalábbis elméleti szempontból olyan kérdés, amellyel a biztonsági tanulmányok is foglalkoztak. 

A tizenegy szekcióban megrendezett konferencia átfogóan taglalja a megfigyelt éghajlati változásokat, etikai kérdéseket, az éghajlati kényszereket, a kibocsátási tendenciákat, a mérséklési lehetőségeket, a gazdasági és jogi aspektusokat, valamint az integrált és rendszerszintű válaszok mellett az alkalmazkodási kihívásokra és az éghajlatváltozás biztonsági összefüggéseire is rámutat. 

Az éghajlatváltozás és biztonság szekciót Tálas Péter mellett Kirovné dr. Rácz Réka tűzoltó őrnagy, adjunktus vezette, aki előadásában az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható szélsőséges időjárási események katasztrófavédelmi vonatkozásaira mutatott rá. Dr. Teknős László tűzoltó százados, adjunktus első előadásában a katasztrófavédelem fenntartható fejlődéssel kapcsolatos feladatait elemezte és értékelte, majd második előadásában a globális éghajlatváltozás katasztrófavédelmi aspektusait vette górcső alá. Harmadik előadásában azt mutatta be, hogyan lehet növelni a települések önvédelmi képességeit az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen. Dr. Ambrusz József tűzoltó ezredes, adjunktus előadásában a katasztrófavédelmi felkészítés módszereire mutatott rá, valamint elemezte a veszélyhelyzeti kommunikáció jellemzőit, tudományterületi összefüggéseit. 

Meghívott vendégként a szekció zárásaként megrendezett kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Bognár Balázs tűzoltó dandártábornok, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke is. Vas megye katasztrófavédelmi igazgatója a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkárával, a Magyar Vöröskereszt szakemberével, illetve egy piac- és társadalomkutató cég vezetőjével az éghajlatváltozás és a biztonság közötti összefüggéseket járta körbe – mindegyikük a saját szervezete szempontjából értékelte a helyzetet. A tábornok úgy fogalmazott, az éghajlatváltozás és a biztonság közötti kapcsolat egyértelmű, a katasztrófák elleni védekezés minden egyes mérföldkövénél tetten érhető az összefüggés. Bognár Balázs beszélt arról is, hogy a katasztrófavédelem tevékenysége kockázatelemzésen alapul, ez valamennyi szakterület munkájában megjelenik. Hozzátette, az országról készített Nemzeti katasztrófakockázat-értékelési jelentésben számos vezető veszélyeztető tényező éghajlati vonatkozású. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a katasztrófavédelem megtesz-e mindent a szervezet ellenálló-képességének növelése, illetve a klímatudatos tevékenység érdekében, a tudományos tanács elnöke a szervezet megelőző tevékenységéről, ezen belül is a különböző kommunikációs csatornákon keresztül megvalósított lakosságfelkészítésről, illetve a hatósági tevékenység prevenciós funkciójáról beszélt. A kerekasztal-beszélgetés végén szó esett az egyes szervezetek nemzetközi térben hasonló feladatot ellátó partnerekkel való együttműködéséről is. E témában Bognár Balázs elmondta, a főigazgatóság számos szervezet esetében nemzeti kapcsolattartó pontként működik, Brüsszelben katasztrófavédelmi szakdiplomata teljesít szolgálatot, emellett megemlítette a két INSARAG minősítésű, központi rendeltetésű mentőszervezetet, a hivatásosokból álló HUNOR-t és az önkéntesekből szerveződött HUSZÁR-t is.

A konferencia házigazdai szerepét a Budapest Corvinus Egyetem vállalta.