Tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok
A tüzek keletkezése, illetve azok továbbterjedése néhány egyszerű, de fegyelmezetten betartott óvintézkedéssel megelőzhető. Az elkerülhető balesetek két jellemző példája a nyílt lánggal végzett, vagy egyéb gyújtóforrás mellett megvalósuló tűzveszélyes tevékenység, illetve a szabadtéren a vegetációt (gabonatábla, tarló, erdő) érintő szándékos vagy felelőtlen tűzgyújtás.
| Szabadtéri égetéssel, tűzgyújtással kapcsolatos tudnivalókról | |
 | A szabadtéri égetéssel kapcsolatosan főszabály, hogy tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabály külön megengedi. Háztartási hulladékot (műanyagot, gumit, stb.) égetni sem belterületen, sem külterületen nem szabad, még tüzelő- és fűtőberendezésben elégetni is TILOS! |
 | A szabadtéri tűzgyújtás szabályaival kapcsolatosan külön kell szólnunk a szabadtéri tűzgyújtásról, úgy mint a kerti grillezésről, bográcsozásról, valamint a szabadtéri égetésről, mint például a kerti hulladékok megsemmisítésének szigorú szabályairól. Belterületen növényi hulladékot égetni csak abban az esetben lehet, ha van erre vonatkozó önkormányzati rendelet, és akkor is a rendeletben meghatározott időpontokban és feltételek mellett. |
| A tarlóégetésre további előírások vonatkoznak | |
 | A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel, a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos! A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani. Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni. A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani. |
 | Nem csak akkor gyújtunk persze szabadtéren tüzet, ha égetni akarunk, hanem akár, egy kerti grillezés során is. Az otthoni sütés-főzés, bográcsozás, vagy akár az erdőben, a kijelölt tűzrakóhelyeken történő tűzgyújtás természetesen továbbra is megengedett, viszont itt is ügyelni kell az alapvető tűzvédelmi szabályok betartására. Fontos, hogy a szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül! Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról, vízről, homokról! Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám! Hasonlóan fontos, hogy csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani! A tűzrakás helyének kiválasztásakor is körültekintőnek kell lennünk, hogy ne legyenek a közelben könnyen lángra kapó éghető anyagok, legyen az akár ruhanemű, száraz avar, gallyak, vagy hulladék. Arra is ügyelni kell, hogy szeles időben ne gyújtsunk tüzet, hisz ilyenkor a lángok könnyen továbbterjedhetnek. |
| Fokozott tűzveszély időszaka | |
 | Fokozott tűzveszély időszakában (korábbi megnevezés szerint: „tűzgyújtási tilalom” idején) tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is. A szabadtéri tüzek kialakulását a legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság eredményezi. Nem csak a jogszabályok megszegésével és a szándékos égetéssel idézhetünk elő tüzet, hanem egy apró figyelmetlenség is tragédiához vezethet. Egy rossz helyen eldobott gyufa, egy el nem oltott cigarettacsikk rengeteg kárt okozhat a természetben, de hasonlóan veszélyes lehet az is, ha a hulladékokat nem a kijelölt helyre dobjuk el. |