Vis Maior

I. Általános szabályok

A vis maior támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében – a Magyar Állam tulajdonában – lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatása. 

Döntéshozatal: A támogatási igényekről a Belügyminisztériumba való beérkezést követő 90 napon belül – amennyiben szükséges, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv szakmai javaslatának kikérésével – a miniszter dönt. A támogatásról hozott miniszteri döntés ellen fellebbezés benyújtására nincs lehetőség.

A vis maior támogatás rendszerének részletes szabályait a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza.

1. Ki igényelhet vis maior támogatást?

A vis maior támogatás az önkormányzatok, részére nyújtható, védekezési többletkiadás, valamint a kötelező önkormányzati feladatot ellátó önkormányzati ingatlanokban esett károk részbeni helyreállításának támogatására.

A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

Magánszemélyek nem igényelhetnek vis maior támogatást!

2. Milyen esetben igényelhet támogatást az önkormányzat?

a) Az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által fenyegető veszély bekövetkezésének lehetősége miatt szükségessé váló, indokolt védekezés kiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, valamint 

b) a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével – a helyi önkormányzat tulajdonában lévő kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagy helyi önkormányzat által törvény alapján kötelezően működtetett épületet, építményt, partfalat vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló épületet sújtó, előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott károk helyreállításának részbeni támogatására,

c) - ha a szúnyogok által okozott ártalom óránkénti mértéke a Nemzeti Népegészségügyi Központ nyilatkozata szerint csípésszámban kifejezve személyenként meghaladja az 50 csípést - katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés többletkiadásainak részbeni támogatására. 

(Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés fogalma: a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában ár- és belvíz által sújtott területet érintő védekezéshez kapcsolódó, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által – a Nemzeti Népegészségügyi Központ engedélye alapján – jóváhagyott, légi úton, belterületen az adott költségvetési évben végzett szúnyoggyérítés.)

3. Támogatható kérelmek: 

I. az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által fenyegető veszély bekövetkezésének lehetősége miatt szükségessé váló, indokolt védekezés kiadásainak részbeni vagy teljes támogatására. 

II. Önkormányzati 

A.) tulajdonban lévő építmény: 

a) utak, hidak, komp- és révátkelőhelyek károsodása, 

b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás, 

c) oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása, 

d) igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek károsodása, 

e) ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, 

f) közmű és műtárgyai károsodása 

B.) vagyonkezelésben – a Magyar Állam tulajdonában – lévő kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló épület 

esetében felmerülő helyreállítási költségek részbeni vagy teljes támogatására. 

Támogatás – pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás kivételével – csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető.

4. A nem támogatható kérelmek

a) az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre és felújítási előirányzatok pótlására, a Rendelet 3. § (10) bekezdésben foglaltak kivételével, 

b) eszközök beszerzésére, 

c) a megelőző munkálatokra, 

d) a rovar- és kártevőirtás költségeire – a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés kivételével –, 

e) a folyó jellegű működési kiadásokra 

irányuló igények. 

Az önkormányzati tulajdonú árok vis maior eseménye esetében a rajta lévő kapubejáró (híd) már nem önkormányzati, hanem magántulajdon, tehát annak helyreállítása már nem lehet a vis maior költségvetés része, azt a tulajdonosnak kell helyreállítania! 

Az utak, hidak esetében a fagykárból és az olvadási kárból adódó károsodások NEM minősülnek vis maior eseménynek.

A károsodott külterületi utak helyreállítása kizárólag olyan hosszúságban támogatható, ameddig a legutolsó lakott külterület is megközelíthető, azon túlmenően a helyreállítás már nem szolgálja a helyi közlekedés biztonságát, így nem támogatható. 

A lakosság szociális támogatására vonatkozó igény kizárólag abban az esetben fogadható el védekezési költségként, amennyiben a rendkívüli élethelyzetbe került személyek létfenntartását veszélyeztető helyzetének megszüntetését segíti (az életveszélyessé vagy helyre nem állíthatóvá vált ingatlanokban élő lakosok átmeneti elhelyezése kapcsán felmerülő költségek kompenzálására). 

Az előző évek gyakorlata alapján el nem számolható költség többek között az alábbi tárgyi eszközök vásárlása, javítása: szivattyú és tartozékok, áramfejlesztő, szivattyútömlő, mobiltelefon, háztartási gépek (pl.: kávéfőző), berendezések, bútorok, informatikai eszközök, üzemanyag kanna. 

A védőfelszerelés (esőkabát, gumicsizma, munkavédelmi kesztyű, pormaszk, stb.), szerszámok (ásó, kapa, lapát, stb.) beszerzése alapvetően a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában támogatható, a védekezés jellege és a résztvevők számának függvényében. A pályázat felülvizsgálata során figyelembe kell venni a vis maior támogatás felhasználásával korábban vásárolt eszközöket és szerszámokat is. A vagyonvédelem érdekében javasolt az önkormányzatok részére, hogy a védekezés során használt eszközöket jól látható módon jelöljék meg (pl. feltűnő színű festék)

El nem számolható folyó jellegű működési kiadás:

• a bérköltség (személyi kiadások alól kivételt képez a hivatásos katasztrófavédelmi szervek egyetértésével alkalmazott polgári védelmi szervezetek egyéb központi forrásból meg nem térülő költsége),
• a kiküldetés díja, irodaszerek, nem alapvető élelmiszerek (szeszes italok, cigaretta, üdítő, édesség),
• mobiltelefon költség, rezsiköltség, karbantartási-javítási (gépkocsi javítás, elektromos berendezések javítása, alkatrészek),
• szerviz költségek, takarítószerek, a károsodás helyreállításához közvetlenül nem kapcsolódó bontási költség, gázpalack, naptej, lakat, festék, orvosi költség, gyógyszerek, a menetlevél alapján nem közvetlenül a védekezéshez kapcsolódó szállítási díjak (bevásárlás, bank),
• falugondnoki szolgálattal járó költségek, parkosítás, gallyazás, fakivágás, takarítás, közterület karbantartása, őrzés, téli síkosságmentesítés.

A Rendelet 3. § (10) bekezdése szerint: „Ha a vis maior esemény következtében a kötelező önkormányzati feladatot szolgáló vagy önkormányzat által törvény alapján kötelezően működtetett épület, építmény összedől, vagy helyreállíthatatlanul károsodik, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv előzetes szakmai véleménye alapján a Kormány egyedileg dönt a támogatásról új, a káreseményt megelőző funkciót betöltő beruházás megvalósítása érdekében.” 

Fontos odafigyelni a károsodások megfelelő jogcímre történő bejelentésére, az 1. melléklet A) része szerinti adatlapon. Amennyiben ezen adatlapon nincs megjelölve adott jogcím, a későbbiekben már nem vehető fel új jogcím. Pl. közút károsodása esetén a támfal építését nem támogatható abban az esetben sem, ha a közút azért károsodik, mert az út melletti partfal vagy patak mederoldala megcsúszott, de az önkormányzat csak az út helyreállítása jogcímen nyújtotta be a támogatási kérelmét!

II. A támogatás igénylésének folyamata

1. A bejelentés

A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat a kérelmét a védekezés megkezdésétől számított, vagy a kár bekövetkezésétől számított 7 napon belül, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetén annak befejezésétől számított 7 napon belül az 1. melléklet A) része szerinti adatlapon elektronikusan rögzítve a minisztérium által működtetett ebr42 rendszerben bejelentést tegyen a Belügyminisztérium részére a vis maior eseményről. Amennyiben a védekezés nem fejeződik be a Rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott pályázat benyújtásának időpontjáig, az önkormányzat új bejelentést tehet a védekezést megszüntető határozat időpontjáig felmerülő újabb védekezési költségek részbeni vagy teljes támogatása érdekében. A bejelentés időpontja az ebr42 rendszerben (http://ebr42.gov.hu) elektronikusan kitöltött, 1. melléklet A) része szerinti adatlap lezárásának dátuma. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő. 

2. A helyszíni vizsgálatok

A bejelentést követően minden esetben haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a Magyar Államkincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Kincstár) által koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot végez. Az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal, a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság, továbbá szükség szerint a Kincstár felkérése alapján 

• épületekben, építményekben keletkezett károk esetében az építésügyi hatóság,
• ár- vagy belvíz elleni védekezés, ár- és belvízvédelmi vízi létesítmény károsodása esetén a területileg illetékes vízügyi igazgatóság,
• utakban, komp- és révátkelőhelyekben, hidakban keletkezett károk esetében a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság képviselője,
• kulturális örökség védett elemei esetén a területileg illetékes örökségvédelmi feladatkörben érintett illetékes hatóság képviselője,
• egyéb közigazgatási szerv képviselője.

Az előzetes helyszíni vizsgálat lefolytatásáról a 3. melléklet A) része szerinti jegyzőkönyv elektronikusan – az ebr42 rendszerben – kerül kiállításra. 

a. Védekezés esetében a bejelentést követő 7 napon belül a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság a 2. melléklet szerinti adatlapon – elektronikusan az ebr42 rendszerben – tájékoztatást nyújt a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. A káresemény körülményeinek igazolására a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni vizsgálatot is folytat. 

Pince-, partfalomlás vagy földcsuszamlás esetében a miniszter által kinevezett Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság a bejelentéstől számított 20 napon belül a káreseményt a helyszínen megvizsgálja, veszélyességi kategóriába sorolja és megállapításait a 3. melléklet B) része szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzíti. 

3. A kérelem benyújtása

Az önkormányzat az ebr42 rendszerben az 5. melléklet szerinti Pályázati adatlapon rögzíti támogatási kérelmét, valamint az ugyanezen a mellékleten kialakított dokumentumfeltöltési felületen feltölti a Rendelet 4. § (3) – (6) bekezdés szerinti kötelező dokumentumokat. 

A dokumentumok feltöltése minden esetben pdf formátumban történik! Minden egyes sorhoz csak egy pdf dokumentum tölthető fel. Az 5. melléklet kitöltését és a dokumentumok feltöltését befejezve az 5. mellékletet le kell zárni. 

A lezárás állapotváltással a rendszer generál egy kitöltött Nyilatkozatot, mely tartalmazza a feltöltött dokumentumok listáját is. Az önkormányzat az ebr42 rendszerből pdf formátumban letölti ezt a Nyilatkozatot, majd iktatja az ASP Iratkezelő szakrendszerben. 

A vis maior esemény bejelentését (az 1. melléklet lezárása dátumát) követő 40 napon belül az ASP rendszerben iktatott Nyilatkozatot az önkormányzat polgármestere az ASP rendszerben elektronikusan aláírja. 

Ezen aláírás időbélyegzője szerinti napon az önkormányzat elektronikusan aláírt Nyilatkozatot köteles visszatölteni az ebr42 rendszerbe, valamint még ugyanezen a napon köteles benyújtani a Kincstár MAKPER hivatali kapujára (KRID azonosító: 434024334) történő továbbítással. (Ekkor változik a státusz Benyújtott státuszra.)

A pályázat benyújtási időpontja a hitelesített és elektronikusan aláírt Nyilatkozat ebr42 rendszerbe történő visszatöltésének, valamint a Kincstár MAKPER hivatali kapujára történő továbbításának a napja. A benyújtási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, annak elmulasztása jogvesztő.

A Kincstár a helyi önkormányzat pályázatát szabályszerűségi szempontból megvizsgálja és szükség esetén, határidő kitűzésével hiánypótlásra történő felhívást ad ki. Az önkormányzatnak a hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 7 napon belül gondoskodnia kell elektronikusan az ebr42 rendszerben való rögzítésével. A hiánypótlási felhívás megküldésével egyidejűleg a Kincstár a pályázatot hiánypótlásra visszanyitja, így az 5. melléklet és a dokumentumfeltöltő felület is módosíthatóvá válik. Ha a helyi önkormányzat a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, a Kincstár nem továbbítja a pályázatot a miniszternek

III. Az előleg lehetősége

A települést ért különösen súlyos természeti károk mérséklésére – a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés kivételével – a védekezési, helyreállítási támogatás részben, előleg formájában azonnali segítségnyújtásként is folyósítható a miniszter előzetes döntésével, a Kincstár felé történő utalványozással, a kedvezményezettet terhelő elszámolási kötelezettséggel.

A helyreállításhoz kapcsolódó előleg az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon jelzett, előzetesen becsült helyreállítási költségek legfeljebb 15%-ának megfelelő összeg lehet, amellyel az első teljesítésarányos lehívással egyidejűleg kell elszámolni. 

A védekezési költségekhez kapcsolódó előleg az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon jelzett, előzetesen becsült védekezési költségek legfeljebb 50%-ának megfelelő összeg lehet, amellyel a pályázat benyújtásával kell elszámolni. 

Az önkormányzat az előleg iránti kérelmét – legfeljebb a 4. § (1) bekezdés szerinti pályázat (és 5. melléklet szerinti „Vis maior pályázati adatlap”) lezárásáig – az ebr42 rendszerben az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon rögzíti. 

A jogtalanul igénybe vett előleg összeg után az önkormányzat a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig!

IV. A támogatás mértéke

Az igényelhető és megítélhető támogatás mértéke a védekezési, katasztrófavédelmi szúnyoggyérítési és helyreállítási költségek támogatására vonatkozó vis maior pályázat esetén alapesetben: 

az elismert költségek 70%-a.

A helyi önkormányzat az alapesettől eltérő igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke legfeljebb az elismert helyreállítási, védekezési 

költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatás, ha az önkormányzat: 

a) a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelet mellékletében szerepel, vagy 

b) teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítása jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki. 

Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke 

az elismerhető költségek 100%-a

a) a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkező védekezési költségek esetében, 

b) a vármegyei önkormányzat tulajdonában lévő, kötelező feladatot szolgáló épületet ért károk helyreállítása esetében, 

c) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 1. melléklete szerinti alapvető lakossági szolgáltatások ellátását szolgáló, önkormányzati tulajdonú építmények helyreállításával és a védekezéssel összefüggő költségek esetében, ha a helyi önkormányzat a vis maior esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll. 

Ha a helyi önkormányzatnál a támogatott védekezési, helyreállítási vagy katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások tekintetében előzetesen felszámított általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) merül fel, akkor a támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatottra áthárított vagy az általa fizetendő áfa teljes összegére nézve, kivéve, ha a támogatott a rá áthárított vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő adóként megállapított áfa levonására jogosult. [Rendelet 5. § (14) bekezdés]. 

Amennyiben a vis maior pályázatban szereplő támogatandó védekezéssel/helyreállítással kapcsolatban (pl. víziközmű helyreállítás) az önkormányzat áfa levonásra jogosult, úgy az 5. melléklet szerinti pályázati adatlapon a költségeket – a szakértői költségbecslésben/számlákon szereplő – bruttó összegben kell szerepeltetni (5. melléklet 5. pont táblázata), a támogatás igénylésekor (5. melléklet 25-31. sorok) azonban csak a nettó összeget lehet figyelembe venni. 

Pl. bruttó helyreállítási költség 1 270 000 Ft, Nettó helyreállítási költség 1 000 000 Ft. Igényelt támogatás: 1 000 000 * 70 %= 700 000 Ft

Figyelem! A döntéshozó az önkormányzat által igényelt támogatási intenzitásnál magasabb támogatási mértéket nem ítélhet meg, akkor sem, ha az nem éri el a 70 vagy az alapesettől eltérő 90 %-ot!

V. A döntéshozatal

A pályázatról a miniszter a pályázat beérkezésétől – tartalmi hiányosság esetén a 4. § (3) bekezdés m) pontja szerint feltöltött dokumentumtól – számított 90 napon belül dönt, a fővárosi és megyei kormányhivatal 6. § szerinti véleményének figyelembevételével, az államháztartásért felelős miniszter véleményének, valamint indokolt esetben a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv vezetője szakmai javaslatának kikérésével. A támogatott tevékenységre vonatkozóan a miniszter támogatói okiratot ad ki.

VI. A támogatás folyósítása

A miniszteri döntést követően a védekezési költségekhez és katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó támogatásokat a minisztérium utalványozása alapján a Kincstár folyósítja. 

A helyreállítási költségekre jóváhagyott támogatás a Kincstárhoz benyújtott, a teljesítést igazoló számla vagy egyéb teljesítést igazoló dokumentum alapján – a 3/A. § szerinti támogatási előleg igénybevétele esetén a 3/A. § (5) bekezdése szerinti elszámolás elfogadását követően – vehető igénybe. A támogatott helyi önkormányzat (a továbbiakban: Támogatott) az elszámoláshoz benyújtandó számla vagy egyéb teljesítést igazoló dokumentum eredeti példányán az ebr42 rendszerben a pályázathoz tartozó igénylésazonosítót feltünteti.

A helyreállításhoz kapcsolódó támogatást a Kincstár folyósítja azzal, hogy 

a) a Támogatott az általa igazolt és hitelesített számlákat, egyéb teljesítést igazoló dokumentumokat másolatban a Kincstárhoz nyújtja be, továbbá benyújtani szükséges: 

aa) a partfal vis maior eseménynél a 1,5 méternél magasabb támfal helyreállítás építésügyi hatósághoz történő bejelentési kötelezettséggel jár, ezért az elektronikus építési naplót 

ab) pince helyreállítása esetében az üreg feltárása és a próbafúrásokról készült jegyzőkönyv elkészültét követően a valós műszaki paramétereket alátámasztandó munkafolyamatokról készült fotódokumentációt és a felhasznált anyagmennyiséget alátámasztó dokumentumokat. Az építési naplóban rögzíteni kell a feltárt pince nagyságát, a tömedékelt anyagmennyiséget és a záró injektálást, melyet a műszaki ellenőr és a kivitelező műszaki vezetője aláírásával hitelesít. 

b) a Kincstár a benyújtott számlák és a támogatásigénylések adatait a benyújtástól számított 7 napon belül ellenőrzi, ezt követően a miniszternél az ebr42 rendszerben a 7. melléklet kitöltésével és lezárásával kezdeményezi a számla összege és a támogatási mérték figyelembevételével meghatározott összegű támogatások utalványozását, 

c) a támogatást a Kincstár a miniszter utalványozása alapján utalja át a Támogatott fizetési számlájára, 

d) a támogatás lehívására a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül – az elszámolási határidő-módosítás esetén legfeljebb 24 hónapon belül - benyújtott számlák esetében van lehetőség. 

Ha a Támogatottnak a korábbi pályázatához kapcsolódóan, ugyanarra a költségvetési évre vonatkozó támogatási döntésből eredően visszafizetési kötelezettsége áll fenn, a visszafizetési kötelezettség teljesítéséig az újonnan megítélt támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. A miniszter a pályázat elbírálását, valamint a támogatás folyósítását felfüggesztheti, ha a pályázatban szereplő védekezési vagy helyreállítási munkálatokkal kapcsolatban valamely hatóság szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt hatáskörében eljárást indít.

VII. A támogatás elszámolása

A Támogatott a védekezésre vagy helyreállításra folyósított támogatásról a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül – a 3. § (10) bekezdés szerinti esetben a Kormány által meghatározott időpontig –, katasztrófavédelmi szúnyoggyérítésre folyósított támogatásról a miniszteri döntést követő 6 hónapon belül köteles elszámolni a Kincstár részére. Az elszámolás elkészítéséhez az alábbi dokumentumokat kell elektronikus úton az ebr42 rendszerben benyújtani [8. § (1) bekezdés].

A kincstár az elszámolás benyújtására vonatkozó határidő lejártát megelőző 30 napon belül írásban felszólítja a Támogatottat az elszámolás határidőben történő benyújtására. A határidőben benyújtott és tartalmilag hiányos elszámolás hiányosságainak pótlására a kincstár az elszámolás benyújtását vagy helyreállítás esetében a helyszíni ellenőrzést végző bizottság értesítését követő 10 napon belül – határidő kitűzésével – írásban hívja fel a Támogatottat. 

Az elszámolás benyújtására meghatározott határidő módosítására egy alkalommal, legfeljebb az elszámolás benyújtására meghatározott határidő 24 hónapra történő meghosszabbítással van lehetőség, ha a határidő betartását időjárási körülmény, a helyi önkormányzaton kívül álló szervezet tevékenysége, egyéb pályázati forrásból megvalósuló kapcsolódó beruházás vagy közbeszerzési eljárás elhúzódása akadályozza. A kérelmet az elszámolás benyújtására meghatározott határidő lejártáig lehet benyújtani a Kincstárnak (lásd mellékletben: Elszámolási határidő módosítási kérelem minta). 

Az elszámolási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. 

Helyreállítás esetében az elszámolás elfogadását megelőzően az előzetes helyszíni vizsgálatot lefolytató bizottság tagjainak, valamint - a káresemény jellegétől függően szükség szerint - a Pince- és Partfalveszély- Elhárítási Szakértői Bizottság képviselőiből álló bizottság a 8. § (1) bekezdése szerinti elszámolás benyújtását követő 30 napon belül - a helyszínen ellenőrzést folytat, amelyről - intézkedési javaslatok megtételével - 7 napon belül értesíti a Kincstárt.