Erdők tűzvédelme
Tartalom:
Fokozottan tűzveszélyes időszakok Magyarországon
Vármegyék erdőtűz-veszélyességi besorolása
Erdőtűz-veszélyességi előrejelzés
Fokozottan tűzveszélyes időszakok Magyarországon
Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Az egyik kora tavasszal van, a hóolvadás után közvetlenül, amikor a kizöldülés előtt elsősorban rét- és tarlóégetések következtében gyullad meg az erdő, általában lombos erdőtelepítésekben és felújításokban okozva igen jelentős károkat.
A másik veszélyeztetett időszak a nyári hónapokra esik, amikor hosszabb csapadékmentes időszakok fordulnak elő, és a forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar- és tűlevélréteg teljesen kiszárad. Ezek az erdőtüzek elsősorban eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) kihirdetése ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetések következtében keletkeznek, elsősorban erdei és fekete fenyves, valamint idősebb lombos állományokban.
A magyarországi erdőtüzek 99 százaléka (!) emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt következik be!
Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek és nehezebb eloltani azokat.
A hazai erdőkben az ún. felszíni tüzek a jellemzőek, amikor az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. A tűz típusát tekintve hazánkban a talajfelszín alatti tüzek nem jelentősek, bár – a helyenként jelentős vastagságot elérő tőzegréteg időnkénti meggyulladása miatt – nem is teljesen ismeretlenek.Fokozottan tűzveszélyes időszakok Magyarországon
Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Az egyik kora tavasszal van, a hóolvadás után közvetlenül, amikor a kizöldülés előtt elsősorban rét- és tarlóégetések következtében gyullad meg az erdő, általában lombos erdőtelepítésekben és felújításokban okozva igen jelentős károkat.
A másik veszélyeztetett időszak a nyári hónapokra esik, amikor hosszabb csapadékmentes időszakok fordulnak elő, és a forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar- és tűlevélréteg teljesen kiszárad. Ezek az erdőtüzek elsősorban eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) kihirdetése ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetések következtében keletkeznek, elsősorban erdei és fekete fenyves, valamint idősebb lombos állományokban.
A magyarországi erdőtüzek 99 százaléka (!) emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt következik be!
Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek és nehezebb eloltani azokat.
A hazai erdőkben az ún. felszíni tüzek a jellemzőek, amikor az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. A tűz típusát tekintve hazánkban a talajfelszín alatti tüzek nem jelentősek, bár – a helyenként jelentős vastagságot elérő tőzegréteg időnkénti meggyulladása miatt – nem is teljesen ismeretlenek.
Tavaszi tüzek
Ezek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek.
Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját, a „hagyományos” gazdálkodásnak továbbra is része a kora tavaszi időszakban a rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem, vagy nem megfelelően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban.
Száraz, aszályos nyarakon keletkező tüzek
A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, szintén elsősorban a felelőtlenül gyújtott tüzek hatására. Előfordulásuk a július-szeptemberi hónapokban jellemző. Ebben az időszakban főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is.
A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz, ha nem is olyan drámai mértékű, mint 2007 vagy 2012 nyarán.
Az erdőtüzeken kívül a nyári időszakban jelentős méreteket érnek el a még le nem aratott gabonában és a tarlón keletkező tüzek. Jellemzőjük, hogy rendkívül gyorsan terjednek és nagy intenzitással égnek. Megfékezésük nagy erőfeszítésekbe kerül technikai, emberi és anyagi oldalról is.
Erdőtüzek megelőzése
Mind magyar, mind más európai uniós tagországi jogszabályok előírják erdőtűzvédelmi tervek készítését és ezzel az erdőtűz-megelőzési tevékenységek összehangolt kidolgozását és végrehajtását. A vonatkozó magyar joganyagba beépültek a modern erdőtűzoltási ismeretek, valamint megtörtént az erdőgazdálkodók, az erdőtűz megelőzésében és oltásában érdekelt szervezetek, hatóságok feladatainak pontosítása is.
Az erdőkben és az egyéb vegetációban keletkező tüzek oka az esetek túlnyomó többségében emberi tevékenységre vezethető vissza, így a tüzek megelőzéséhez a megfelelő magatartási szabályok betartására van szükség. A hatékony megelőzést szolgálja a gazdálkodók számára elkészíteni előírt tűzvédelmi terv, amely a létesítményekre kötelezően előírt „Tűzvédelmi Szabályzat”-hoz hasonlóan tartalmazza az erdőkre, a szabad területekre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Szintén a megelőzés érdekében van szükség a tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén a fokozottan tűzveszélyes időszak (tűzgyújtási tilalom) kihirdetésére.
Az erdőterületen történő tűzgyújtás szabályairól az alábbi linkeken érhető el bővebb információ:
Az erdők tűzvédelmével és a tűzrakóhelyek használatával kapcsolatos tudnivalók
Tájékoztató a szabadtéri és az irányított égetéssel kapcsolatos tudnivalókról
Tűzgyújtás szabályai szabad területen
Tanácsok tűzoltóktól a szabadtéri tüzek megelőzéséhez
A szabadtéri tűzgyújtás legfontosabb szabályai
Erdő- és szabadtéri tüzek megelőzése I (videó)
Erdő- és szabadtéri tüzek megelőzése II (videó)
A szabadtéri tüzek megelőzésével kapcsolatos tudását az alábbi tesztekkel tesztelheti:
Tűzvédelmi teszt IX. - Szabadtéri tűzesetek megelőzése, szabályos kinti égetés
Tűzvédelmi teszt XXI. – Szabadtéri tűzesetek megelőzése
Tűzvédelmi teszt XXIV. – Szabadtéri tüzek
Tűzvédelmi teszt XXVI. – Szabadtéri tüzek megelőzése
Vármegyék erdőtűz-veszélyességi besorolása
Az egyes erdőrészletek erdőtűzvédelmi besorolásához szükséges szempontrendszer az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet 1. melléklete alapján a következő:
Az erdőrészletek besorolásának alapját az erdőrészlet-szinten elvégzett osztályozás képezi.
1. Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába tartozó erdők:
a) Erdeifenyő és feketefenyő elegyes és elegyetlen állományok
b) Közönséges boróka állományok
c) Lombos (tölgy, cser, akác – csak fenyő elegyes) erdőfelújítások és erdőtelepítések 5 méteres magasságig
2. Közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozó erdők:
a) A nagymértékben veszélyeztetett kategóriába nem sorolt egyéb fenyves fiatalosok
b) Tölgy, cser állományok, karsztbokorerdők 5 méteres magasság felett
c) A két évnél régebbi felújítandó üres vágásterületek
A vármegyék erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolását az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet 2. melléklete tartalmazza:
Erdőtűzvédelmi tervezés
Erdőtűzvédelmi terveket az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet alapján kell készíteni.
A NÉBIH és a BM OKF együttműködve a közepes mértékben és a nagymértékben veszélyeztetett vármegyékre vármegyei védelmi tervet készít. A vármegyei védelmi tervet a NÉBIH és az OKF a hivatalos honlapján közzéteszi. A vármegyei erdőtűzvédelmi tervek az alábbi linken érhetőek el:
Vármegyei erdőtűzvédelmi tervek
A NÉBIH és a BM OKF a vármegyei védelmi tervek alapján Országos Erdőtűzvédelmi Tervet készít, mely az alábbi linken érhető el:
Országos Erdőtűzvédelmi Terv
Védelmi tervet kell készítenie annak az erdőgazdálkodónak, akinek a kezelésében lévő erdőben a nagymértékben és a közepesen veszélyeztetett terület összesített mérete meghaladja a 100 hektárt.
Egyszerűsített védelmi tervet kell készítenie a 10 hektárt meghaladó nagymértékben veszélyeztetett, vagy a 20 hektárt meghaladó közepesen veszélyeztetett területet kezelő erdőgazdálkodónak.
A terv készítésére kötelezettek listája az alábbi linken érhető el:
Tervkészítésre kötelezettek
A védelmi tervre és az egyszerűsített védelmi tervre minta az alábbi linken érhető el:
Mintatervek
Az elkészített védelmi tervet és egyszerűsített védelmi tervet módosítani kell, ha a tűzvédelmi helyzetre kiható változás következik be.
Erdőtűz-veszélyességi előrejelzés
A fokozott tűzveszély időszakát (tűzgyújtási tilalom), az erdőtüzek bekövetkezési valószínűségének előrejelzését Magyarországon az Európai Erdőtűz-információs Rendszer, az Országos Erdőtűz Adattár, az Országos Erdőállomány Adattár, az Országos Meteorológiai Szolgálat által szolgáltatott 24 és 72 órás meteorológia-előrejelzési adatok, és az elmúlt 5 év szabadtéri tűzkárainak statisztikai adatai figyelembevételével határozzák meg.
A fokozottan tűzveszélyes időszakról (tűzgyújtási tilalom) az alábbi linkeken érhető el bővebb információ:
Tájékoztatás a tűzgyújtási tilalomról
Az alábbi linkre kattintva az EU aktuális erdőtűz-kockázati besorolása tekinthető meg:
https://effis.jrc.ec.europa.eu/apps/effis_current_situation/
Jogszabályi háttér
- az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
- a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet
- az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet