Bemutatkozik a Pápoci Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Az alig 300 fős lakosságszámhoz képest nagy létszámmal, 31 fővel működik Pápoc Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete.
Lelkesedésükre mi sem jobb bizonyíték, mint hogy polgármesterelnökük gondosan gyűjtögeti a róluk megjelent tudósításokat, lapunk cikkeit is évenkénti bontásban archiválta. Nováky Ernő elsőként egy 1995-ös tudósítást kap elő mappájából. – Emiatt a tűz miatt alakították újra az egyesületet, itt égett le a Juliska néni háza – meséli. Megtudtuk, villám csapott a házba, Juliska néni hiába futott segítségért, nem működött a kurblis segélykérő.
A polgármester ekkor kocsiba pattant, ám csak a harmadik településről tudott hívást indítani – mire kiértek a tűzoltók, a ház már menthetetlen volt. Ezt követően hosszas kocsmai eszmefuttatásokat követően megszületett az egyesület újraalakításának gondolata, így 1997-ben ismét megalakult Pápoc Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete.
A mai Pápoc egykor két külön település volt, Szentmiklósfát 1936-ban csatolták a faluhoz. Mindkét településnek volt tűzvédelme már a régi időkben is. Ennek első írásos bizonyítéka a Magyar Királyi Tűzőrség 1884-es statisztikai táblázata – ezt a dátumot tekintik alapítási évüknek. Ekkoriban az összes ház zsúpfedeles volt, így rengeteg volt a tűzvész. A falusiak tudták, hogy ennek szervezett módon kell útját állni, így jött létre az akkori szervezet. A miklósfaiak sem szerettek volna elmaradni Pápoctól, ezért ők is megalapították egyesületüket 1907-ben. Alapszabályának másolata szintén Ernő archívumában nyugszik. A leírásokból tudjuk, hogy a Magyar Állami Biztosító nem szívesen kötött Pápocra tűzkárbiztosítást, ugyanis a falu lakói úgy próbálták megoldani lakásfelújítási problémáikat, hogy felgyújtották azt, de előtte biztosítást kötöttek rá. Amikor pedig leégett a háztető, a biztosító fizetett, ezután kerülhetett cserépfedés a házra.
A tudósítások itt egészen a második világháborúig megszakadnak, a háború után szerveződtek újra a tűzoltó egyesületek. Akkorra a két település egyesült, tűzoltóik onnantól Pápoc Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete néven működtek. A közös tanácsok időszakában szépen lassan kezdték elsorvasztani a tűzoltó egyesületeket, a pápoci utolsó megmozdulása talán a 80-as évek elején a bucsui bálok megszervezése volt.
Jelenleg Nagy Balázs a parancsnokuk, Nováky Ernő pedig az elnök. Főként tűzoltási feladatokat látnak el – ma már nem a biztosítási csalások, hanem a mezőgazdasági munkák miatt keletkező tüzeknél: a kavicsos talajban a fémeszközök okozta szikrák tarló- és avartüzet okozhatnak. Volt olyan év, amikor 15-20 ilyet is eloltottak. Az új katasztrófavédelmi rendszerben négy település – Pápoc, Kenyeri, Csönge és Kemenesszentpéter – közigazgatási területére vállalnak vonulást. – Mindig is azon voltunk, hogy ne csak Pápocon tudjunk beavatkozni. Segédkeztünk már Sárváron, Celldömölkön, Bobán és a kemenesmagasi erdőtüzeknél is – tudjuk meg az elnöktől.
Mai szertárépületüket előző tűzoltóautójuk felújítása után hozták létre az egykori iskola tűzifatárolójából. A kezdetektől igyekeznek minden lehetséges pályázaton elindulni, hogy folyamatosan fejlődjenek. Emiatt nemhogy az egykori, már a mai szertáruk sem elég az eszközök tárolására, az óvodában, az önkormányzati hivatalban, de még az öregek otthonában is vannak kellékeik. 2017-ben a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jóvoltából juthattak hozzá mai, Steyr Bronto fecskendőjükhöz.
Jó kapcsolatot ápolnak a környékbeli egyesületek mellett a falu lakóival is, akik rendszeresen támogatják őket valamilyen formában. Aktívan részt vesznek Pápoc és a környékbeli települések kulturális életében. Húsvétkor meglocsolják lányaikat, minden évben ők állítják a település májusfáját, állandó vendégei – a sajátjuk mellett – a kemenesszentpéteri falunapnak is. Emellett faluszépítési munkát is végeznek – ott segítik a lakosságot, ahol tudják: fákat és darazsakat irtanak, füvet kaszálnak, hóhelyzetben szállítják az iskolásokat és a kenyeret.
Fontos szerepet tölt be életükben a gasztronómia: tagjai a Celldömölk Járási Kemenesalja Mentőcsoportnak – hölgyeik annak ellátó részlegén segédkeznek. Emellett rendszeresek a versenyek előtti közös reggelik, főznek a falunapon, a közgyűléseken, illetve nyárzáró lecsópartit is szoktak tartani.
Amelyik versenyen tudnak, elindulnak, azonban nincs olyan focipályájuk, ahol hagyományos tűzoltóversenyt tarthatnának – így kitaláltak maguknak egy sajátot. Ezenkívül emléktornával szeretnének megemlékezni egykori titkárukról, Horváth Tibornéról – ez tavaly az időjárás, idén pedig a koronavírus miatt maradt el.
Egyik lelkes tagjuknak hála, kifejezetten aktívak a közösségi oldalukon: naprakészen töltik fel híreiket, lakossági tájékoztatóikat. – Úgy látom, ez a legegyszerűbb módja annak, hogy eljussunk a lakossághoz – véli az elnök.
