Bemutatkozik az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Horvátzsidány
Jövőre kerek évfordulója lesz a nagy hagyományokkal rendelkező Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, akkor ünnepli a 130 éves jubileumát.
Az egyesület 1891-ben alakult az akkori viszonyoknak megfelelően tűzőrző feladatokra. Horvát falu lévén Ognjobranci a tűzoltók eredeti elnevezése. Feladatkörük és eszközparkjuk az idők során folyamatosan bővült. Jelenleg egy STEYR TLFA 3000 4X4-es gépjárműfecskendővel rendelkeznek, beszerezték a hozzá tartozó felszerelést, például motorfűrészt, vízszivattyút, feszítővágót, generátort, tömlőket. A vonuló állomány számára rendelkezésre áll elegendő védőruha, továbbá légzőkészülék. Vonulásaik felét műszaki mentés, egy részét tűzeset teszi ki. A Szombathelyi Hivatásos Tűzoltó-parancsnoksággal együttműködési megállapodásban rögzített feltételek mellett végzik a munkát.
Az egyesületnek jelenleg huszonöt tagja van, közülük tizenöt aktív vonuló, hét ifjúsági és három nyugállományú tag. Vezetőségük 2016-ban alakult újra, öten – a feladatokat felosztva – látják el az egyesület irányítását.
A parancsnok Horváth Ignác, akinek már a nagyapja, az édesapja is tűzoltó volt, sőt az ötvenes években az édesanyja is, amíg meg nem születtek a gyerekek. Ebbe nőtt bele, 32 éve tűzoltó, 18 éves korában kezdte, de előtte benne volt már az úttörő- és az ifjúsági tűzoltócsapatban is. Úttörő tűzoltóként segédkezett annál a horvátzsidányi nagy tűznél, amikor a főutcán leégett egy ház, akkor eldöntötte, hogy tűzoltó lesz. Hivatásos nem akart lenni, bádogos a szakmája, nagyon szereti, de szabadidejének jelentős részét a kármentésre áldozza. Ha tud, mindig megy, amint mondja, szereti az adrenalinfröccsöt.
– Amikor megkapom az üzenetet, hogy baj van, elkap a lendület, végigvisz az eseményen. Utána jóleső érzés, hogy ezt is megoldottuk. Jó társaim vannak – mondja.
Sudár András, az önkéntes tűzoltó egyesület titkára szintén kiemeli a felszökő adrenalint, ami együtt jár a bajba jutottak mentésével. Amint megtudjuk, a legutóbbi káreset, amihez rohanni kellett, szerdán este volt: hatvan négyzetméter fanyesedék égett Horvátzsidány és Ólmod között.
– Tíz éve négyen, a barátaimmal együtt léptünk be az egyesületbe az akkori parancsnok invitálására – halljuk tőle. – Elhívott minket egy tűzoltó versenyre, ahol örömmel szerepeltünk. Majd elvégeztük a negyvenórás alaptanfolyamot, és a lelkesedés még mindig megmaradt. Most már a vonuló állományban dolgozunk, szeretünk segíteni.
Térül-fordul a tűzoltószertár előtt egy hölgy tűzoltóruhában, megszólítjuk, hogy nő létére mi hozta ide. Elmosolyodik: ő Sudár András felesége, Sudár Anikó. De először nem a férje hatott rá, hanem a testvérei: az egyik, Horváth Antal hivatásos tűzoltó Szombathelyen, a másik, Horváth Roland a kőszegi önkéntes tűzoltó-egyesületet erősíti.
– Kőszegen szerettem volna tűzoltó lenni, de megbeszéltük a testvéremmel, hogy ne legyünk egy helyen. Amikor egy pár lettünk Andrással, akkor léptem be a horvátzsidányi egyesületbe, négy évvel ezelőtt. Vonzó, hogy jó a társaság, ez egy igazi csapat, lényegében egy második család, nagyon összetartó. A lányok nem vonulnak, de versenyekre járunk, gyakoroljuk a szereléseket. Háttértámogatást adunk a fiúknak.
A Horvátzsidányi Önkéntes Tűzoltó Egyesület minden évben részt vesz a hagyományos Répce-kupán, illetve a területi, megyei tűzoltó versenyeken, ahol jól szerepelnek. A helyi rendezvényeken és az erdei Peruška Mária-kápolnánál tartott miséken szervezőként lehet találkozni velük.
