Bemutatkozik a Kenyeri Önkéntes Tűzoltó Egyesület
A településen tizennyolc éve működnek az önkéntes tűzoltók, egy nagyobb tűzeset után alapították meg újból a korábbi egyesület utódját.
A faluban már a hetvenes-nyolcvanas években működött önkéntes tűzoltó egyesület, azonban erről sajnos nagyon kevés írásos emlék maradt fenn. Azt tudni lehet, hogy a szertárépület már akkoriban is a mai helyén volt, benne egy Zsuk típusú tűzoltóautóval. A jelenlegi formában 2002 óta működnek. Újraalakulásukat a 2001-es, Csönge és Kenyeri határában keletkezett tarlótűz előzte meg. Ekkor körülbelül 600 hektárnyi szántóföld – rajta lábon álló gabonával és tarlón összegyűjtött szalmabálával – lángolt, majd a tűz átterjedt egy akácosra, valamint egy fenyőerdőre is. Egy ideig Kenyeri házai is veszélyben voltak, a szélső utcákban néhány udvarra be is csaptak a lángok. Mivel abban az időben tűzoltói még nem voltak a falunak, a környező településekről érkező önkéntesek mellett a falu lakóiból verbuvált mentőcsapat vett részt. Ezt követően a faluvezetés úgy döntött, önkéntes tűzoltó egyesületet hoz létre, így alakultak újra a következő évben. Mostanra 26 fővel működnek, nyolcvan százalékuk a kezdetektől fogva tag, de vannak köztük olyanok is, akik az alakuláskor még gyerekek voltak, ma pedig már aktív résztvevője az egyesület életének. Tizenhatan végeztek negyvenórás tanfolyamot, egyetlen hivatásos tagjuk a Sárvári Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságon szolgálatot teljesítő Csóka József szakmailag támogatja munkájukat. Elnökük Standi Tibor, parancsnokuk Nagy Attila, helyettese Tulok József.
A mostani, IFA típusú autójuk elődje 2004-ben, Tamásiból került hozzájuk. Egyebek mellett megtalálható rajta egy gyors beavatkozó, egy kétezer literes tartály, több láncfűrész és két szivattyú. Minden évben pályáznak felszerelésre, terveik között szerepel lecserélni a szert, amit nemrégiben újítottak fel, a szertárépület felújítását követően.
Egyik legjelentősebb tűzesetükként a 2019 júliusában történt kemenesmagasi tüzet említették, ahol több mint 25 hektáron égett az aljnövényzet a település határában. A tűzben hat hivatásos tűzoltó-parancsnokság, egy önkormányzati tűzoltóság és három önkéntes tűzoltó egyesület mellett vehettek részt. Félszáz tűzoltó három napi kemény munkájának eredményeként sikeresen számolták fel a valószínűleg öngyulladásból származó tüzet. Előfordult olyan is, hogy egyik nap egy, a Rába-parton, munka közben a töltésoldalban kigyulladt bálázógéphez riasztották őket, majd másik nap ismét a falu területén lángra kapott hasonló berendezéshez vonulhattak.
Az egyesület javarészt Kenyeri közigazgatási területén vállal vonulást – jellemzően öt-hat fővel. Ha indokolt és kivezénylik őket, akkor a környező településekre is átmennek segíteni. Főként avartüzeknél kell beavatkozniuk. Továbbá ott segítenek a falunak, ahol tudnak: előfordult, hogy egy vízzel elöntött pincét szivattyúztak ki, de ott vannak akkor is, ha veszélyes fákat kell kivágni. Rendelkeznek egy saját hótoló lapáttal, így ha beköszönt a hó, valamelyik egyesületi tag hajnalban, munka előtt autóra pattan és eltolja azt. Így, mire ébred a falu, már a tiszta utcákon járhatnak. A helyi gazdák, vállalkozók rendszeresen hozzájárulnak többek között üzemanyaggal a munkájukhoz. Ők pedig cserébe kiveszik a részüket az aratási gépszemle megszervezésében. A gazdákon kívül a község önkormányzata is rendszeres támogatójuk. Aktív részesei a közösségi életnek: óvodásoknak és iskolásoknak tartanak tűzoltó bemutatókat.
Korábban rendszeresen jártak tűzoltó versenyekre is, azonban mára ez már megkopott. – Úgy gondoltuk, ne a versenyekre gyűljenek össze a tagok, hanem akkor, ha baj van. Ha riasztást kapunk, sokkal fontosabb, hogy minél többen ott tudjanak lenni velünk – mondta Tulok József. Ott vannak minden falunapon: főzni szoktak az összegyűlteknek. Alkalmanként egyéni összejöveteleket is tartanak, családias hangulatban.
